e-Vita

Tegnapról(2007.11.13.) mára 20 (azaz húsz) forinttal emelkedett a tej ára a Plusban. Ez azért durva. Ha van valami, ami nélkül nem (aligha) tudnék élni, az a tej.

Még szerencse, hogy a mai, kapitalista(?) hiánygazdaság mégiscsak más, mint az az átkos régi. A szocialista hiánygazdaság. Gondoljunk csak bele: mégiscsak más érzés, ha egy alapvető fogyasztási cikk a kapitalizmusban nem kapható, mint a szocializmusban. Hát nem?

...avagy: holló a hollónak...
Lomnici Zoltán átadta az államfőnek az igazságszolgáltatást átvilágító tanulmányokat

Hm. Itt csak azt nem értem, hogy hogyan lehet valamit átvilágítani, ami nem létezik?*

A mondat helyesebben így kellene, hogy hangozzék:
A bíróság szervezete átvilágíttatott - és minden rendben találtatott.

"Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felkérésére világították át..."

A kérdésem csak az: ki fizeti a révészt? Tekintve: "Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) - a bírói önigazgatás csúcsszerve" és:

Elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, és további 14 tagja van:

• a legfőbb ügyész,
• az igazságügyi és rendészeti miniszter,
• a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke,
• két országgyűlési bizottsági tag,
• kilenc bíró (őket 6 évre a bírák küldöttértekezlete választja).

A tanács póttagjai bírák, általában bírósági elnökök vagy kollégiumvezetők.

Mennyi pénzbe kerülhetett?
Ki fizette?
Kik lehetnek konkrétan a Pécsi Tudományegyetem munkatársai?
Hm. Elképzelem, ahogy itt mindenki mindenkitől mily független lehet...
______________________________________
*(2007.11.17.) Azóta eszembe jutott a magyarázat: ami nem létezik, azt könnyű csak igazán átvilágítani. Nincs semmi, ami a fény útjába állna.

(Jogszerű kifosztásom részletei: [Összefoglaló][Szinopszis][Kérdések])

Örömmel fedeztem fel a Jogifórum.hu helyet, annak is a Fórum rovatát. Gondoltam, ott kapok használható tanácsokat, útmutatásokat a problémámhoz. Kezdeti reményeim után csalatkoznom kellett, midőn azt tapasztaltam, hogy bár a problémámmal foglalkozni látszott 1-2 némileg jogban járatosnak tűnő fórumozó, de kiderült, hogy az itt közzétett minden részletet tartalmazó infókat nem óhajtják elolvasni. Márpedig épp azért tettem ki ide, egy helyre mindent, hogy egyéb helyeken ne kelljen újra és újra ismételnem, hanem elég legyen csak hivatkoznom 1-1 webcímmel. Persze, érthető, hogy valódi szakértők, valódi érdeklődéssel nem fognak ott tanácsokat osztogatni, hiszen akkor miből élnének, nem igaz?
Mindenesetre a jogszolgáltatói (isteni) hatalomhoz illők a Felhasználási feltételekben olvasható drákói szankcionálások:

Üzemeltető fenntartja a jogot a hozzászólások ill. felhasználók által beküldött tartalom előzetes értesítés, figyelmeztetés és indokolás nélküli törlésére.
Az Üzemeltető fenntartja a jogot felhasználók kitiltására, a regisztráció előzetes értesítés és indokolás nélküli megszüntetésére.

Egyéb tekintetben konkrét, hasznos infók helyének vélem, pl. a Törvénytár, Linkgyűjtemény, stb. Úgyhogy mégiscsak ajánlom a webhelyet a Kedves Olvasóim figyelmébe.
__________________________________________
(Jogszerű kifosztásom részletei: [Összefoglaló][Szinopszis][Kérdések])

[Egy kis restanciában vagyok a legaktuálisabb fejlemények közreadása és rendszerbeillesztése tekintetében, de igyexem pótolni]
(Van egy álmom: "Ha majd a jognak asztalánál...")

És ime, a valóság - a rémálom:

Szinopszis (Avagy: tömör gyönyör - rövid összefoglaló a "sztorimról")

Bővítmények:
• Abszurd jogszerűség
• Ügyészi ajándék pedofilnek
• Isteni törvény
• Születésnapomra

Jogszerű kifosztásom története (Az események részletes naplózása)
Bővítmények:

• Komplex
• Jogszerű blöff
• Abszurd jogszerűség 2.
• Abszurd jogszerűség 3.
• Abszurd jogszerűség 4.
• Isteni levél
• Isteni mondatok
• Isteni poén

Jogalanyi kérdések (Amelyekre válaszokat keresek 2. éve)

Dokumentumok, iratok (A lényeg - a "papír beszél" szellemében)

• <- Levél Ügyészségnek 2006.09.26. / 1
• -> Ügyészi tájékoztató 2006.10.04 (2006.10.05.) / 1
• <- Kérelem tájékoztatásért 2007.06.12. (2007.06.13.) / 1
• ►Ügyészi határozat 2007.05.15. (2007.06.19.!) / 1., 2., 3.
• ►Ügyészi határozat, kiegészítés 2007.05.24. (2007.06.19.) / 1., 2.
• -> SmartMedia kártyák kiadásáról értesítés 2007.10.04. (2007.10.12.)/ 1
• -> Ügyészi tájékoztató 2007.10.09 (2007.10.16.) / 1., 2.
• ►Bírósági végzés 2007.10.11. (2007.10.17.) / 1., 2.
  
• -> Bírósági tájékoztató 2007.10.11. (2007.10.17.) / 1
• -> Tájékoztatás a rendőrségtől 2007.10.15. (2007.10.24.) / 1
• -> "Számítógépház" átvétele 2007.10.19. / 1
• -> SmartMedia kártya átvétele 2007.10.19. / 1
• <- Kérelem másolatokért 2007.10.19. / 1
• -> Bírósági tájékoztató 2007.10.20. (2007.10.25.) / 1
• -> Levél bíróságnak 2007.11.14. / 1
• -> Levél bíróságtól 2007.12.13. (2007.12.19.) / 1
• -> Levél ügyészségtől 2007.12.19 (2007.12.27.) 1
• -> Tájékoztatás rendőrségtől 2007.12.20. (2007.12.29.) 1
  
• ►Bírósági végzés 2008.01.08. (2008.01.14.) 1., 2.

Szoftverlegalizálás kísértete (Avagy: a 22-es csapdájának Microsoft-os verziója, röviden: Ms22V0.1)

Pedofil eseményekről a világból folyamatosan kapunk híreket.
Az én egyre drágább pedofil barátomnak hála, egyből cuppanok az ilyen hírekre. Bár  korábban is érdeklődő voltam - mint sok más iránt is, de amióta az én drágám volt szives magával rántani e gyormorforgató szenvedélyéből adódóan egy rendőrségi-ügyészi-bírósági ügybe, amiből ő már régen kikerült (utána az özönvíz), én meg még mindig benne vergődöm - nos, hát talán nem lehet rajta csodálkozni, hogy azóta érdeklődésem élvonalába kerültek a pedofil beütésű hírek.

Itt van pl. a legfrissebb: Pedofilokra vadásznak az EU rendőrei (Origo.hu, 2007.11.01., 11:00) "Azt egyelőre nem tudni, hogy az akcióban Magyarország is részt vesz-e, erről az Interpol ügyeletén az [origo]-nak későbbre ígértek tájékoztatást."

Mindenesetre óva intem  Kedves Olvasóimat, hogy tanulságul olvassanak bele esetem legalább rövid leírásába, és ennek ismeretében tegyék meg az óvintézkedéseket:

• Alaposan nézzék meg, gondolják át, kivel élnek együtt, kit fogadnak be lakótársul, és ennek megfelelően mielőbb döntsenek (további) együttlakásról;
  
• Sürgősen szabaduljanak meg a jogellenesen használt szoftverektől, ill. tegyék őket jogtisztává - soha nem tudni, mikor rántja magukkal egy bűnelkövető és egy ügyész jogi katyvasza;
• Legyen minél precízebb nyilvántartásuk(leltáruk) a számítástechnikai eszközeikről, adataikról, lehetőleg papíron is (konfigurácó, paraméterek, gyártási számok, számlák, garanciajegyek, directory-listák)
• Minden adathordozót lássanak el egyedi azonosítóval elektronikusan (label) és kivül is (alkoholos filc; ahol lehet, ott karcolás), ezt is írják bele a nyilvántartásba - sőt lehetőleg nevüket ill. monogramjukat is írják rá mindegyik módon;
• Legfontosabb adataikról legyenek olyan mentések, archiválások, amelyek lehetőleg fizikailag nem ugyanott vannak (hanem pl. a nagyinál), ill. USB-n magukkal hordják;
• Ha mégis magukkal rántaná egy "drága ember" egy bűnügybe, akkor lefoglalás után mielőbb követeljék a tárgyak leltár szerinti jegyzőkönyvének másolatát, ne hagyatkozzanak arra a gondolatukra, hogy a nyomozóknak, az ügyésznek, a bírónak biztosan olyan papírjaik vannak, melyek alapján egyértelműen tudni fogják, milyen bűnjel kihez tartozik, ill. melyik bűnjel pontosan micsoda.

És hát természtesen minden óvintézkedés ellenére beleeshetnek egy jogcsapdába, de legalább jobban fel lesznek rá készülve, mint ahogy én voltam.
És bizony mondom, Kedves Olvasóm: milliószor jobban jár, ha inkább az én példámból okul, mint a sajátjából.

A híren elmélázva arra is gondolok: vajh mit szólnának az EU illetékes szervei, ha tudnák, hogy Magyarországon egy ügyész "jogszerűen" megajándékoz egy pedofilt? Tán csak nem így szokás Európa- és világszerte?
Vagy csak egy hungarikum?
__________________________________________
(Jogszerű kifosztásom részletei: [Összefoglaló][Szinopszis][Kérdések])

([Eseménynapló][Kérdések][Tartalomjezgyék])
Jogszerű(?) kifosztásom - zanzásítva:

2005.10.15. Lakásomba költözik lakó(élet?)társul Gy vidéki városból A.B. - előbb pár éves  internetes, majd kb 1 évi személyes ismeretség(?) után. Életemben először bútorozok össze így valakivel. Azt hiszem, jól megleszünk. (Később ideiglenesen bejelentkezik.) Elhozta magával a számítógépét, és az internetelérés miatt összekapcsoltuk az enyémmel.

Napokon belül gyanús lesz: más elképzeléseink vannak. Az övé: politikusi ambíciókat dédelgetve az életvitelhez szükséges bármiféle munka nélküli, ilyen-olyan segélyen, élősködő életmódra kíván berendezkedni, hogy naphosszat hódolhasson képernyőfüggő szenvedélyének: paralel a tévét nézi ill. interneten játszik, fórumozik, csetel hónapokig (azt csak halkan sejtem, hogy valószínűleg pornóoldalak látogatásával is múlatja az időt. Gyerekpornó gondolata fel sem merül bennem.) Közben mindehhez én kemény munkával biztosítom a feltételeket.



Azt is ekkor tudom meg (lásd még: hidegzuhany): A.B. hozzámköltözése előtt már egy jó ideje az interneten tiltott pornográf (gyermekpornó) tartalmakat  látogatott ill. töltött le a saját számítógépére, tárolt el adathordozóin hangyaszorgalommal, és e jó szokását ill. a számítógépét a tiltott tartalmakkal, ill. a nyomozók ráirányuló figyelmét magával hozta Gy-ről hozzám. (Lásd még: hozomány.) Kis hab a tortán: offline (valós) üzemmódban is voltak pedofil indíttatású afférjai.

Egyetlen dolog enyhíti megrázkódtatásomat: a rendőrség mentesített a "Hogyan is rugjam ki az én ingyenélő, szenvedélybeteg drágámat?" döntés régóta cipelt terhétől. Ekkor még nem sejtem, hogy utóbb még jóval nagyobb árat kell ezért a rendőri "segítségért" fizetnem.


2007.03.28. Az általam jogsértően használt WindowsXP miatt gyanúsítottként kihallgatáson megjelenek a Gy-i Városi Rendőrkapitányságon. A dolog nyilvánvalónak, egyértelműnek tűnik (számomra?), elismerem, és vállalom a következményeket (20.500,- Ft károkozás megtérítése a Microsoftnak). Fel sem merül bennem, hogy minden (jogtiszta) eszközömtől is meg akarnak fosztani.

2007.06.19. Az első irat, melyet 2006.09.08. óta tartó folyamatos érdeklődésem nyomán kapok az ügyemet illetőn, ill. benne némi homályos utalást a lefoglalt tulajdontárgyaimra (nyomozás megszüntetése, ügyészi megrovás, kelt: 2007.05.15.!).


Tehát a 20.500,- Ft kárértékű jogsértés számomra nagyságredekkel többe kerül: több mint egy éve nem tudtam/nem tudom használni SmartMedia kártyáimat (újabbat  beszerezni már alig lehet), a számítógépemet (újat kellett helyette vennem - persze már jogtiszta WinXP-vel), személyes adataimat (pótolhatatlanok, ezért értékük számomra nehezen megbecsülhetők), ill. a sok telefonálás, levelezés, utazások Gy-be, idegeskedés, orvosi költség, időráfordítás.

Fentiek alapján kijelentem: egy ingyenélő, képernyőfüggő pedofil, és egy vidéki város ügyésze egymással karöltve "jogszerűen" kifosztott. (A sötét nyócker mélyén! - jó, mi?)

Csak legalább vége lenne már!
De nem tudok belenyugodni! Mindenre el vagyok szánva: ha belepuszulok is, nem hagyhatom ennyiben!
Hiszen ez újra előfordulhat máskor is - akár velem újra, akár másokkal is!

([Szinopszis][Eseménynapló])

Alkérdések a Egy ügyész által bármikor bármiért "jogszerűen" kifosztható vagyok-e? főkérdéshez:

• Hogyan kaphatom vissza az egy éve lefoglalt, jogsértő tartalmaktól mentes  adathordozóimat (2 db vincseszter, 81 db CD/DVD), és a rajtuk lévő személyes adataimat, miután a nyomozást, az eljárást megszüntették (határozattal/ítélettel)? Kihez fordulhatok, ha az ügyész ez irányú ismételt kér(d)éseimre nem (vagy számomra nem érthetően) válaszol?


• Visszatarthatja-e az ügyész az adathordozóim kiadását (2 db vincsesztert), ha annak kiadhatóságáról már bírósági végzés született, és az ügyész a visszatartásról (okáról, idejéről) egyértelmű, írásbeli tájékoztatást nem ad, szóbeli közlése pedig számomra homályos? Honnan tudhatom, hogy a végzés meddig nem jogerős, és honnan fogom tudni, hogy már az?


• Jogszerű-e: házkutatás, lefoglalás az ott lakó lakástulajdonos távollétében, az ő tulajdontárgyait is érintve úgy, hogy erről, sem a lefoglalt dolgok további sorsáról  soha nem kap semmiféle hivatalos papírt utólag sem: lefoglalási jegyzőkönyvet, leltárt, értesítést, tájékoztatást, végzést - az ügyészhez intézett ismételt kérései ellenére sem? Ha igen, mely törvény alapján? Én a tulajdon lakásomat, a tulajdontárgyaimat érintő házkutás, lefoglalás tekintetében érintett voltam-e?
  

  149. § (4) A házkutatást rendszerint az érintett jelenlétében kell elvégezni, a megkezdése előtt közölni kell vele a házkutatást elrendelő határozatot,...
  (5) Ha a házkutatáson az érintett, illetőleg a védője, képviselője vagy megbízott hozzátartozója nincs jelen, az érintett érdekeinek védelmére olyan személyt kell kirendelni, akiről alaposan feltehető, hogy a házkutatással érintett érdekeit megfelelően védi.

  
  
• A lefoglalási jegyzőkönyvre milyen tartalmi, formai előírások vonatkoznak,  ha az 1998. évi XIX. , a büntetőeljárásról szóló törvény lefoglalási jegyzőkönyvre vonatkozó szabálya esetemben nem teljesül, ill. csak részben?

  154.§(2) A lefoglalt dolgokat jegyzőkönyvben vagy más okiratban a mennyiségük, értékük, minőségi állapotuk feltüntetésével, egyedi azonosításra alkalmas módon fel kell sorolni.

• Számítástechnikai eszközök lefoglalásának dokumentálására milyen előírások vonatkoznak? Számítógép esetén annak kiépítettségét, összetevőit (hardver elemek) nem kötelező jegyzőkönyvbe, leltárba venni (amelyek meghatározzák a számítógép értékét)? Elég pl. csak annyi, hogy egy  "számítógépház"? Adathordozók adattartalmáról nem kötelező tartalomjegyzéket készíteni sem lefoglalási, sem szakértői vizsgálati jegyzőkönyvben? Hogyan kell dokumentálni, hogy egy jogsértő szoftvert pontosan kinek, melyik adathordozójának melyik részén találtak (partíció, könyvtár, fájl)?


• Jogszerű-e, hogy: egyedül az épp letartóztatott személy "tanusítja"  más személy tulajdontárgyainak lefoglalását, (jegyzőkönyvi aláírással), mely tárgyak fölött nem rendelkezik tulajdonosi, birtokosi, rendelkezési, használati joggal, és nem is érdekelt abban, hogy e tárgyak pontosan megnevezettek, beazonosíthatók legyenek, és megfelelő információi sincsenek meg ehhez (pl. számlák), a lefoglalt dolgok egyszemélybeni tulajdonosa, birtokosa, használója, rendelkezője pedig a lefoglalásról, lefoglalt tulajdontárgyairól, azok későbbi sorsáról, lefoglalásuk megszüntetéséről nem kap semmiféle tájékoztatást, jegyzőkönyvet, leltárt, végzést, határozatot, stb. - ismételt érdeklődései ellenére, utólag sem?


• Jogszerű-e: (ügyészi indíványra) a lefoglalt tárgyakat idegen, harmadik személynek kiadni, és oly módon, hogy a kiadás tényéről a tulajdonos nem kap semmiféle tájékoztatást, értesítést, annak ellenére, hogy a tulajdonos folyamatosan, ismételten érdeklődik ezek sorsa iránt szóban és írásban? Ha igen, mely törvény alapján? /Az 1998. évi XIX.,  a büntetőeljárásról szóló törvénnyel  ez a tényállás hogyan korrelál:

  151. § (1) A lefoglalás a bizonyítás érdekében vagy az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítására a dolog birtokának elvonása a birtokos rendelkezése alól.
  
  155. §(1) A lefoglalást a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megszünteti, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség; a lefoglalást meg kell szüntetni, ha a nyomozást megszüntették, illetőleg annak határideje lejárt. A lefoglalás megszüntetése helyett más, jogszabályban meghatározott módon kell eljárni, ha a lefoglalt dolog birtoklása jogszabályba ütközik. A bíróság által elrendelt lefoglalást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.
  
  (2)A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor a dolog tulajdonosa volt, és ezt kétséget kizáró módon igazolni tudja. (3) Ha nincs olyan személy, akinek a
  (2) bekezdés szerint a dolgot ki kell adni és ez az eljárás adataiból sem tűnik ki, a dolgot annak kell kiadni, aki a kiadása iránt alaposnak látszó igényt jelentett be.

• Kötelezhető-e valaki tiltakozása ellenére más tulajdontárgyainak az átvételére, ha azok lefoglalását megszüntetik?


• Ha a lefoglalt tárgyak kiadása kapcsán azok átvehetőségi határidejére a bírósági bűnjelkezelő és az ügyész eltérő határidőt közöl, akkor melyik az erősebb?


• Lehetséges-e (ügyészi indítványra) jogsértő adatokat nem, de a tulajdonos személyes adatait is tartalmazó adathordozók elkobzása idegen, 3. személytől, akinek nincs, nem volt azok fölött tulajdonosi, birtokosi, rendelkezési, használati joga, és nincs is megfelelő információja azok tartalmáról, rendeltetéséről, és az elkobzásról a tulajdonos semmiféle értesítést, határozatot, tájékoztatást nem kap, miközben nevezett adathordozók és adattartalmuk sorsa iránt a tulajdonos folyamatosan és ismételten hiába érdeklődik az eljárás kezdetétől fogva? És ha igen, akkor mely törvény alapján?
  


• Ugyanazon eljárásban kezelhető-e két érintett különböző ügye olymódon, hogy az egyik érintett lefoglalt tulajdontárgyait csak és kizárólag a másik érintett dolgaiként szerepeltetik végig az eljárásban, vagy annak bizonyos szakaszától kezdve? Még azokat is, amelyekkel az ő saját, külön(bejáratú) vétségét megvalósította? Ha igen, milyen törvény alapján?


• Esetemre hogyan vonatkoztathatók az  1998. évi XIX., a büntetőeljárásról szóló törvény  72. § (Az ügyek egyesítése és elkülönítése) bekezdései:

  72. § (1) Ha a büntetőügyben több terhelt van, velük szemben rendszerint egyazon eljárást kell folytatni. Ez a rendelkezés a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed.
  
  (2) Egyesíteni lehet azokat az ügyeket, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre tekintettel, illetve egyéb okból célszerű.
  
  (3) Az ügyek egyesítését mellőzni kell, illetőleg az ügyeket el kell különíteni, ha a terheltek nagy száma vagy egyéb ok a felelősségnek ugyanabban az eljárásban történő elbírálását jelentősen nehezítené.
  
  (4) Az elkülönített ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, ügyészhez vagy nyomozó hatósághoz kell áttenni.

  Tk. hány büntetőügy ill. hány eljárás volt, és pontosan melyek ezek? Egy büntetőügy - 2 terhelt - 1 eljárás? Két büntetőügy egyesítve? Ha az egyik ügy eljárása időben később kezdődik, és hamarabb végződik, az mettől meddig tekinthető egyetlen eljárásnak, ill. mettől meddig nem? Figyelembe véve az ügyben szereplők tulajdontárgyainak, ill. a bűnelkövetés eszközeinek az ügyiratokban való összekeverését is? Hogyan kezelhetik egy 20.500,- Ft-os kárt okozó jogellenes szoftverhasználat vétségét egy eljáráson belül egy pedofil bűncselekménnyel?
  


• Ha két érintett eltérő ügyét egy eljárásban kezelik, akkor kaphat-e az egyik érintett a saját ügyét, a saját tulajdontárgyait érintő iratokról, ill. azok releváns részéről ("az őt érintő körben") másolatot úgy, hogy a másik érintett személyi adatainak védelméhez való joga ne sérüljön? Tekintettel arra, hogy egyazon eljárás egyik ágán gyanusított volt, a másik ágán pedig a lefoglalás/eljárás módja miatt egyéb érdekelt (sértett) lett? Ha nem, akkor az 1998. évi XIX., a büntetőeljárásról szóló törvény  következő részeit hogyan kell  értelmezni:

  70/B. § (5) A nyomozás befejezését követően
  a) a terhelt, a védő és a fiatalkorú törvényes képviselője másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyeknek a megismerésére a 193. § (1) bekezdése alapján jogosult,
  (7) Az egyéb érdekelt és képviselője részére az iratokból az őt érintő körben adható másolat.
  
  51. § (1) Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.
  (2) A sértett jogosult arra, hogy
  a) - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen,
  b) az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen,
  c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
  d) e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.
  
  Az egyéb érdekeltek
  55. § (1) Az, akinek a jogára vagy a jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott határozat közvetlen hatással lehet, az őt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a határozat reá vonatkozó rendelkezése ellen jogorvoslattal élhet, és a tárgyaláson megjelenhet.
  (2) Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elkobzásnak, illetőleg vagyonelkobzásnak van helye, annak az egyéb érdekeltnek a jogaira, aki az elkobozható, illetőleg az olyan dolog tulajdonosa, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, a sértett jogai [51. § (2) bek.] az irányadók.
  (3) A (2) bekezdés esetében, ha a bíróság elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást rendelt el, az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követően a tulajdonjogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.

  A (3) bekezdésben mit jelent az egyéb törvényes út? Általa visszakaphatom-e a jogsértő adatoktól mentes adathordozóimat, személyes adataimat, melyeket ügyészi indïtványra kobozott el a bíróság idegen, 3. személytől, aki ezen dolgoknak sem birtokosa, sem használója, sem rendelkezője nem volt?


• Ha nem követem el a jogellenes szoftverhasználat vétségét, a Microsoftnak 20.500,- Ft-os kárt okozva, és így ha engem egyáltalán nem vonnak eljárás alá az eredetileg más büntetőügyébe csatlakoztatva, csak a lefoglalt  tulajdontárgyaim kerülnek bele az eljárási folyamatba a fent leírt módon, akkor még ennyi jogom sem lenne a tulajdontárgyaimat, személyes adataimat illetően? Akkor róluk egyáltalán még ennyi tájékoztatást sem kaphattam volna, még kéréseim ellenére sem, iratok megtekintésére, másolatok kéréséhez sem lenne jogom, hogy megtudjam: a tulajdontárgyaim, adataim az eljárás végére idegen, 3. személy tulajdonába, birtokába, rendelkezésébe kerültek és hogyan, és miért?


• Ha az érintett nem helyi lakos, akkor az ügyészségtől kérhet-e, kaphat-e az ügyével kapcsolatos iratokról másolatokat postai úton?


• Elmarasztalható-e az egyik érintett jogsértő (illegális) szoftverhasználat miatt, ha az eljárás során, vagy annak egy (ügyészi) szakaszától kezdve (az ítélet-, határozathozatalig bezáróan) a jogsértés eszközei, tárgyai, adatai mind a másik érintett dolgaiként vannak az iratokban szerepeltetve, miközben ő maga mint e dolgok tulajdonosa, birtokosa, használója, rendelkezője sehol sincs megemlítve? És ez esetben mi bizonyítja, hogy hogyan, mivel követett el jogsértést?


• Ha a lefoglalt eszközöket, adatokat az ügyész tetszése szerint tulajdoníthatja az eljárásban szereplők egyikének vagy másikának, akkor mi a biztosítéka, hogy jogsértő eszközöket, adatokat - és ebből adódó bűncselekményeket - ne ruházzanak rá az azokban valójában ártatlan, nem értintett félre?
  


• Hogyan viszonyulnak a fenti tényállások az Alkotmány idevágó paragrafusához: "13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."


• Hogyan viszonyulnak a fenti tényállások a személyi adatok védelméhez, a személyes adatokhoz való joghoz? (Adathodozóim banki, adózási, családi, egyéb  magánügyeimmel kapcsolatos adatokat is tartalmaznak.)


• Az adathordozókon lévő (személyes) adatokról, azok leltáráról (tartalomjegyzék) miért nem esik semmiféle szó az eljárás kezdetétől fogva? (Lefoglalási jegyzőkönyv, szakértői vizsgálat, határozatok, végzések.) Ennek hiányában hogyan igazolhatja a tulajdonosuk, hogy az adathordozók mit tartalmaztak lefoglaláskor? És kiadásukkor hogyan biztosíthatja a bűnjelkezelő, hogy ezeket (a nem jogsértő, személyes adatokat) hiánytalanul, sértetlenül visszaszolgáltatják?


• Mennyiben felel meg ügyem kezelése az eljárási rendnek, figyelembe véve, hogy a legelső irat, amit lefoglalt dolgaimat, ügyemet illetően kaptam (a lefoglalás 2006.09.08.-i napjától kezdődő sorozatos, folyamatos tájékoztatás iránti kérelmeim nyomán), 2007.06.19.-én a nyomozás megszüntetéséről, ügyészi megrovásról szóló, 2007.05.15.-i keltezésű határozat, ill. az 1998. évi XIX., a büntetőeljárásról szóló törvény  "A nyomozás iratainak megismerése" c. fejezetét tekintve:

  193. § (1) A nyomozás elvégzése után az ügyész vagy - ha az ügyész másképp nem rendelkezik - a nyomozó hatóság a gyanúsítottnak és a védőnek az erre kijelölt helyiségben átadja a nyomozás összefűzött iratait. Lehetővé kell tenni, hogy a gyanúsított és a védő az esetleges vádemelés alapjául szolgáló összes iratot - kivéve a zártan kezelt iratokat - megismerhesse.
  (2) Az iratok megtekintésének határnapjáról a gyanúsítottat és a védőt értesíteni kell, a fogva levő gyanúsítottat a határnapra - kérésére - elő kell állítani. A gyanúsított és a védő a nyomozás kiegészítését indítványozhatja, egyéb indítványokat és észrevételeket tehet, az iratokról másolatot kérhet. A gyanúsítottat erre a jogára figyelmeztetni kell.
  (7) Az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a nyomozás megszüntetése esetén is.

  Honnan tudhatom, hogy egy határozat meddig nem jogerős, ill. mikortól az?


• Hova fordulhatok válaszokért, ha az ügyész az eljárásban szereplő ügyemet, tulajdontárgyaimat illető kérdésekre nem válaszol?


• Hova fordulhatok panasszal, ha úgy vélem, hogy az eljárás során az 1998. évi XIX. , a büntetőeljárásról szóló törvény 60. § (1)-es bekezdésének előírásai nem valósulnak meg maradéktalanul: 

  60. § (1) Az eljárási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra.

• Fordulhatok-e segítségért az ombudsmanokhoz, hogy kérdéseimre választ kapjak, ill. visszakaphassam a tulajdonomat: Állampolgári Jogok Biztosához, Adatvédelmi Biztoshoz?


• Ha nem a lefolgalás ténye, ha nem a rám vonatkozó ügyészi határozat (nyomozás megszüntetése, ügyészi megrovás) ellen van kifogásom, hanem az ezekhez kapcsolódó, fent részletezett egyéb kezelési módok ellen (különös tekintettel a tulajdontárgyaimra), akkor hol, hogyan tehettem volna ill. tehetek panaszt az eljárások során, ill, az eljárások lezárultával?

Nini, mit leltem a Jogifórum.hu-n:

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról :

151. § (1) A lefoglalás a bizonyítás érdekében vagy az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítására a dolog birtokának elvonása a birtokos* rendelkezése alól.

155. § (1) A lefoglalást a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megszünteti, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség; a lefoglalást meg kell szüntetni, ha a nyomozást megszüntették, illetőleg annak határideje lejárt. A lefoglalás megszüntetése helyett más, jogszabályban meghatározott módon kell eljárni, ha a lefoglalt dolog birtoklása jogszabályba ütközik. A bíróság által elrendelt lefoglalást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.

(2) A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor a dolog tulajdonosa* volt, és ezt kétséget kizáró módon igazolni tudja.

(3) Ha nincs olyan személy, akinek a (2) bekezdés szerint a dolgot ki kell adni és ez az eljárás adataiból sem tűnik ki, a dolgot annak kell kiadni, aki a kiadása iránt alaposnak látszó igényt jelentett be.

(És emlékeztetőül) röviden az én megtörtént esetem: a lakásomban távollétemben nyomozók foglaltak le (vittek el) több tulajdontárgyamat - (az akkor még sajnos velem lakó) drágám letartóztatásával egybekötve, az ő jelenlétében. A lefoglalási jegyzőkönyvet csak a drágám írta alá, csak ő kapott belőle példányt. Majd hónapok múlva (hiába kértem közben folyamatosan a tulajdontárgyaimról tájékoztatást szóban és írásban újra meg újra) az ügyész által képzett eljáráskatyvaszból mindeme tulajdontárgyaim egyszercsak - megdöbbenésemre - mint az én drágám tulajdonai bukkantak elő: neki adták ki a számítógépemet, tőle kobozták el az én 81 db CD/DVD-met, valami értehetetlen módon viszont (fájdalomdíjként, vagy mi?) nekem akarták kiadni az ő 3 db SmartMedia kártyáját.
Még rövidebben: a tisztelt ügyész úr az én tárgyaim tulajdonjogát egyszerűen átruházta az én  ingyenélő pedofil drágámra.
Hogy mi alapján tette, tehette ezt, el se tudom képzelni. Különösen, ha összevetem a fent idézett, idevonatkozó törvényekkel.

Ha esetleg valaki meg tudja nekem magyarázni, hogy a fenti törvények és az én valós esetem hogyan korrelál egymással, lekötelezne.

Hát még ha az Alkotmány idevágó paragrafusát is értelmezné - a fentiek tükrében:
"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."
____________________________________
*No és itt van mindjárt egy jogi nyelvi maszat: vajh a birtokos ill. a tulajdonos jogászul ugyanazt jelenti-e? És ha nem, akkor mi az egyik, és mi a másik? És ha igen, akkor mi a francért nem lehet ugyanazzal a szóval kifejezni? Végülis egy jogi szöveg, pláne egy törvény nem szépirodalmi írás, hogy a szóismétlés ne lenne komilfó. Itt sokkal inkább a matematikai precizitás lenne a fontosabb, hogy legalább az legyen egyértelmű, ami az  lehet(ne). Mert hát azt mégse hihetem, hogy direkt maszatos a szöveg, hogy a jogszolgáltatás istenei szabadabban (vissza)élhessenek a hatalmukkal, hogy az ügyvédek megélhetése biztosabb legyen. Igaz?
____________________________
A törvény aktuális szövege a Kormányzati Portálon is megtalálható. (Csak kicsit nehezebben.)

Ha itt és most egy állampolgár "jogszerűen" kifosztható egy ügyész által, ráadásul anélkül, hogy nemhogy indoklást, de erről bármiféle tájékoztatást adna a kifosztottnak - nos, akkor kéremszépen, tessenek mondani: miről is beszélünk?

Amikor igazságról, becsületességről, tisztaságról, alkotmányos jogról, jogegyenlőségről, demokrációról, jogállamról, stb. van szó, tessenek mondani: akkor miről is beszélünk?

Amikor a kifosztott, bolonddá tett, megalázott állampolgár nem tudja, hova fordulhat segítségért, sőt azt sejti, hogy a jogszolgáltató hatalommal szemben tökéletesen tehetetlen, kiszolgáltatott, hogy az nem érte van, hanem ellene, és csak ugyanarra a következtetésre tud jutni, mint Pusoma Dénes: szabad magát felkötnie, akkor miről is beszélünk?

(És nem hiszem, hogy nagyot tévedek, ha azt mondom, hogy ez a kiszolgáltatottság független politikai rendszertől, politikai hovatartozástól. Sajnos.)

Még jó, hogy ma van a születésnapom. Az én ingyenélő pedofil drágám, és az ügyész úr gondoskodtak arról, hogy végtelen öröm töltsön el a tudattól, hogy megszülettem, hogy élek, és sokáig akarjak élni.

Hasonló jókat kívánok nekik is.
__________________________________________
(Jogszerű kifosztásom részletei: [Összefoglaló][Szinopszis][Kérdések])

A jogszolgáltatás másik kacajra fakasztó mondata:
"A fenti tárgyak [a 2 vincseszterem(?)] kiadásakor a bíróság észlelte*, hogy az ügyben a Bjxx/2007. szám alatt nyilvántartott 8. sorszám alatti gépben 2 db vincseszter található."
Érdekes lenne tudni, kinek a meghökkenése volt nagyobb: a bíróé? Ügyészé?

És hogy mi ebben az abszurd humor?
Hát az, hogy 2006.09.08. után hónapokig azt a választ kaptam: minden lefoglalt eszköz a szakértőnél van vizsgálaton. A hónapokig tartó szakértői vizsgálat minőségéhez egy újabb adalék a korábbiakhoz. Érdekes szakértői vizsgálat lehetett az, amelyikben nincs felsorolva-részletezve, hogy melyik adathordozót, melyik gépből vizsgálták meg, és melyiken mit találtak. Hogy a szakértői vizsgálat jegyzőkönyve ne tartalmazná ezeket? Hihetetlen.

Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy az ügyész a legnagyobb hunyó az ügyben.
Hogyan tudott egyáltalán mérlegelni, dönteni, indítványozni bármit is a bíróság felé felelősséggel, ha azt se tudta, mi van a gépben, melyik gépben, és melyik eszköz egyáltalán kié? És ha ezekkel nem volt tisztában, akkor ugyan honnan tudhatta, hogy melyiken is van jogsértő adattartalom?

Attól tartok, nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy nem is nagyon érdekelte, hiszen sokkal egyszerűbb mindet egy kalapba összeömlesztve továbblökni a következő munkafázisba, a bírónak. És nincs vele több dolog. Gondoljunk csak bele, mennyit kellett volna bíbelődnie, ha tisztességesen akarta volna az ügyet áttekinteni, hát még annak alapján eljárni. Kell a francnak az a sok munka.

Hm. Ha ez lenne a dolog mögött, akkor érdekes módon összetalálkozott vádlott (az én drágám) és ügyésze: mindketten a könnyebb végét fogják meg a munkának, mert dolgozni módfelett fárasztó. Bár az én drágám még azt se fogta/fogja meg, úgyhogy némi kis különbség mégiscsak van.
___________________________________
* Elképzelem ezt az "észlelést": a Bíróság, ahogy megfogja a vincsesztert, nekem való kiadás céljából, és már nyújtja is felém, ám hirtelen furcsát észlel: hoppá! Ez kettő db vincseszter? Nohát, nohát. Ez meg hogy a csudába lehet? És a Bíróság eme észlelésen módfelett elcsudálkozott. De az ügyész méginkább. Olyannyira, hogy most egyiket sem adja ide. Hohó, hohó! Az ügyész eszén nem lehet csak úgy túljárni! Egy vincsesztert még csak-csak odaadnánk, no de kettőt? Ejnye, kis mohó! Hogyisne! Egyet, vagy egyet se! Örülj, hogy nem vonunk vád alá a bíróság, az ügyészség, a nyomozóhatóság, és az egész világegyetem megtévesztésért, te kis állampondró.