e-Vita

Hm. A műsorvezető hölgynek és az alelnök hölgynek nincs neve az írott infóban? Az alelnök hölgyet szerencsére a felvételen bemutatja a nemtudomhogyhívják műsorvezető hölgy, ínnen tudom, hogy a vitapartner Csíkné Dr. Kovács Klára. Nos, hogy előbb a "női szakaszt" bíráljam: hát ilyen világot élünk - hogyan ülhet le valaki egy könyvről vitázni, amit nem olvasott el? Vagy rosszul értettem volna? Nem világos, hogy olvasta-e a könyvet,  vagy nem. Persze ilyen pár perces beszélgetésben nemigen derülhet kis semmi igazán.

Már korábban beszereztem a könyvet (nagy szó, sok pénzt adni manapság egy ilyen elavult és macerás adathordozóra), most elkezdtem olvasni (lám, mire jó egy kis betegség: ilyenkor még olvasni is lehet). Egy biztos: ha szereplési és pénz utáni vágy vezérelte a T. szerzőt, akkor ezt mindenképp sikerült elérnie.

(Folyt.köv.)

Szerencsére ritkán és rövid időre szokott előfordulni. (Remélem, ezen a szokásán ezentúl sem változtat a vegetatív szisztémám.) Igyexem megelőzni a bajt általában, főleg megfelelő táplálkozással, életmóddal - amennyire lehetőségeim engedik. De néha elkap. És azért a pár nap gyötrődés is megvisel, pláne némi lázzal fűszerezve. És ilyenkor érdekes megfigyelnem, hogy a dolgok, a problémák más dimenziókba kerülnek. (Lám, még kisebb betegségek esetén is, hát még ha komolyabb lenne!) Ilyenkor a test (a matéria) emlékeztet, figyelmeztet, hogy ő az úr Bizony. Lelkem, szellemem, akaratom gúzsba van kötve általa. Csak annyira szabad, amennyire a test akarja. Na jó, persze betegen fekve is lehet az álom, a képzelet szárnyaira felkapaszkodni. Amikor épp nincs az ember túl rosszul.

Ilyenkor a test visszahúz magához, (újra?) közelebb kerülök hozzá, újra figyelek rá, babusgatom, dédelgetem, válogatott táplálékokat, gyógyító(nak vélt) szereket adok neki(a sok gyógytea már a fülemen jön ki), beszélgetek vele. Mindazt teszem, amit a napi nagy rohanásban rendszeresen elfelejtek, elhanyagolok. Haragszom is rá (ki szeretheti a börtönét?) de hálás is vagyok neki(ő az otthonom élethosszig). Persze ilyenkor fogadkozom, ígérem neki, hogy ezentúl (még) jobban vigyázok rá, jobban figyelek rá, gyakrabban leülök vele beszélgetni, meg ilyesmi... de a lélek, a szellem mindig többet és többet akar mind gyorsabban és gyorsabban - képtelen megalkudni a test állította korlátokkal. Feloldhatatlan ellentmondás. Szabó Lőrinc: Testem c. versében ezt helyettem (is) megfogalmazta pontosabban és gyönyörűbben:

...Testem, hazám,
te vagy egyetlen birtokom,
te vagy a földem és az ország,
értem verejtékezik orcád,
sebeid sírva csókolom,
mert igazán
eggyebb vagy velem, mint anyám,
otthon, gép, erő, munka, gyár vagy, –
testem, nyomorult proletár vagy
s ha van, te vagy, csak te vagy a hazám.

Testem, szegény,
a lélek érted mit tehet?
Nagyon önző és gőgös úr
a lélek, de úgy rádszorúl,
hogy fájni sem tud nélküled...

Érdekes látni, hogy magyarítva is használatos, azaz simán fonetikus írásmóddal: kapcsa. (Ez már majdnem ugyanaz, mint a kapca, csak lágy ejtéssel :-))

Nos, a bóklászások alapján saját megfogalmazásomban, a captcha egy olyan képecske, amely betűk és számok véletlenszerű részhalmazát ábrázolja véletlenszerűen deformálva, mely képnek az a célja, hogy azt csak ember legyen képes felismerni, robotprogramok ne. A legjobb magyar szó rá szerintem a betűkép (bár számokra nem igazán passzol). És ez a betűkép arra jó, hogy megvédje az interaktívan kommunikáló netpolgárokat, szervereket, gépeket attól, hogy robotprogramok automatikusan generált üzenetekkel, bejegyzésekkel, kommentekkel, stb árasszák el a jobb sorsra érdemes blogolókat, fórumozókat, szervereket, stb. mégpedig olymódon, hogy az adat/szöveg elküldésének feltétele, hogy a betűképen olvasható karaktereket is begépeljük egy editboxba.

----------2007.02.06.-> Újabb netleletek a témához: Kapcsák és szploggerek

Mindesetre a tesztelgetés során elég hamar rájöttem, hogy mi is ez, bár röviden nem tudom megfogalmazni - jó lenne rá egy frappáns magyar szó. Tehát ez az a képecske, amin betűk jelennek meg véletlenszerűen (érdekes figyelni, hogy néha akár valami értelmes szó is előfordulhat), és azt a Kedves Felhasználónak be kell billentyűznie egy editboxba, hogy a szolgáltatásban tovább tudjon lépni. És ez arra való, hogy ki lehessen küszöbölni olyan ármányokat, amelyeket unatkozó, játékos, elmebuggyant, stb netpolgártársak találnak ki, midőn programot szabadítanak a netre, melyekkel - a spameléshez hasonlatosan - automatikusan nagyon gyorsan óriási mennyiségű "kommentet", bejegyzést, stb lehet generálni, ilymódon felfalatva a szerverek tárhelyeit. Hogy milyen egyéb (értelmes) célja lehet az ilyesminek, most ezen a gondolatkörön túllépek - talán majd később visszatérek rá.

Ezúton hívom fel Eddigi Kedves Vendégeim (Tímea, leho) figyelmét, hogy kikapcsoltam egyelőre ezt a biztonsági lépcsőt, merthogy kissé mintha nehezményeztétek volna. Nos, majd meglátjuk, mi lesz.

Ehhez az ideális terepet eddig a Kormányzati Portál fórumán véltem megtalálni, azonban az újabb és újabb fejlesztéseknek hála, egyre és egyre használhatatlanabb. Ezért az eXG-m kiélésére egy másik, de legalábbis alternatív lehetőséget vagyok kénytelen keresni.

Eddig már pár blogszolgáltatással próbálkoztam: blogter, freeblog, hirszerzo
Azonban rövid tesztelés után egyiket sem éreztem igazinak, kézbesimulónak, meg ilyesmi.
És aztán a blog.hu-n való próbálkozás során felsikoltottam: megvan az Igazi!

Persze ez is csak olyan, mint egy házasság, egy összebútorozás, melyre vonatkozó örökzöldség  itt is ül: lakva ismerni meg egymást. Merthát azért most 1-1 macska menetközben mégiscsak kibújik a zsákból. Bár azért az mégiscsak megnyugtató, hogy mégse tigris, vagy oroszlán, vagy egyéb vérengző fenevad. Bár az, hogy a tevékenységeim nagy része nem végezhető el Operában, sőt csakis IE-ben igazán működőképes, az azért már egy vadmacskának megfelel. Bejöttem a csőbe: a kezdeti tesztnél úgy tűnt, hogy Operában is müxik.

No, 1 szó=100: most itt vagyok, és talán maradok. Mert a 10-es skálán azért a blog.hu egy erős 8-ast kap tőlem.
És annak dacára, hogy az igényeimet elég jól kielégíti a blog.hu, azért elég munkásnak tűnik, amíg mindenre rájövök, hogy mit és hogyan kell csinálni, a testreszabás is elég pepecs-munka, úgyhogy még egy darabig kicsit képlékeny lesz ez a bázisblogom(ezt a következő szövegeimben fogom megvilágítani.).

Esetleg ha a Kedves Jártasabb Vendégeim is megtisztelnek a segítségükkel, útmutatásaikkal, hálásan köszönöm.