e-Vita

Felhatalmaztak, hogy egy felhívást terjeszthetek, ahol csak tudok. Ime. Aki látja, adja tovább:

Félelem nélkül, szabadon!

Összefogás az erőszak ellen

Ma Magyarországon egyre jobban teret nyer az erőszak és a diszkrimináció. Nap mint nap tapasztaljuk a nyílt erőszak brutális megnyilvánulásait, és fennáll a veszélye, hogy az agresszió válik a konfliktusok és nézeteltérések megoldásának hétköznapi formájává. Ebben a helyzetben senki nem maradhat közömbös, ezt a folyamatot meg kell állítanunk.

Az nem elég, amit a politika és az állam intézményei eddig tettek a szervezett agresszivitás ellen. Ezért felszólítjuk politikusainkat, hogy hathatós törvényekkel biztosítsák az alapvető emberi jogokat, a jog alkalmazóit és végrehajtóit pedig, hogy hathatós módon alkalmazzák ezeket a törvényeket.

Sok más hasonló kezeményezésről tudunk. Fontos volna együtt föllépni! Ki kell lépni az elszigeteltségből! Sokan vagyunk, szétszórva, megosztva. Néhány alapvető dologban azonban biztosan egyetértünk. Például abban, hogy tennünk kell valamit a jogállamiságot lebontó agresszív jelenségek, a szabadon burjánzó gyűlölet ellen. Mi, egy sokszínű világ hívei, olyan országban akarunk élni, ahol senkinek sem kell félnie.

Ennek a demokratikus minimumnak a védelmére, civil szervezetek kezdeményezésével létrehoztuk az Összefogás az erőszak ellen mozgalmat, melyhez kérjük, csatlakozzon minden magánszemély és civil szervezet, amelyik visszautasítja az erőszakot és az etnikai, nemi és vallási diszkriminációt.

Tarka magyar! Ne hagyd magad! Elég volt az erőszakból és a magyar identitás kisajátításából! Elég a kisebbségek elleni atrocitásokból! Elég a lincshangulatból! Magyarország sokszínű! Ideje megmutatni, hogy a többség békés, szolidaritáson, párbeszéden alapuló demokratikus országot akar.

Az Összefogás az erőszak ellen mozgalmat kezdeményezö szervezetek:

Angyalkommandó, Civilek a Mecsekért Mozgalom, Családok a Családokért Polgári Egyesület, Háttér Társaság a Melegekért, Humanista Mozgalom, Humanista Párt, Interkulturális és Irodalmi Centrifuga Alapítvány (ICA), Kultúrák Központja, Labrisz Egyesület, Magyarok a Nácik Ellen, Részvételi Demokrácia Hálózat, Roma Polgárjogi Alapítvány, Romédia Alapítvány, Szimpozion Egyesület és civil személyek

Mozgalmunkhoz és az október 4-re tervezett tömegdemonstrációhoz a következö e-mailen lehet csatlakozni: tarkamagyar kukac gmail pont com

Izgatottan készülök, hogy a 2. éjszakát is együtt tölthessem Viktóriával. Pláne izgulok amiatt, hogy levette-e már a köntösét titokban, suttyomban, kandi szemeket kicselezvén,  vagy szemünk láttára fog-e vetkőzni?
Hófehér menyasszonyi ruhájában lesz-e még, vagy már rózsaszín menyecskeruhában?

Az 1. éjszaka tapasztalatai alapján most magamhoz veszek egy zseblámpát, és egy kis létrát (a "fellépőm" :-)). Ma sem megyek 18 órára, hiszen ha már ki/elnyílt, akkor úgyis mindegy, ha még nem, akkor úgyis a sötétedéssel kezdi.

Ahogy odaérek, látom, most több az érdeklődő, már a pénztárnál egy kis sor áll.

És: sokan jönnek már kifelé. Ez némi aggodalommal tölt el. Rosszat sejtek. Már nincs mit látni? Nincs mire várni? Gyorsan az üvegházban vagyok, ott már ismerősként üdvözöl az egyik füvészkerti fiatalember, aki azon melegében közli velem, röviden, tömören: kinyílt.

Ez csak több kérdést generál: no de mikor? Még 7-ről 8-ra virradó éjszaka? Hajnalban? Vagy ma késő détután - meghazudtolva az eddigi megfigyeléseket, miszerint csak a sötétben hajlandó vetkőzni, mint egy szermérmes menyasszony? A mai gyorsuló kornak megfelelően már Viktóriából is kiveszőben a gátlásosság?

No a lényeg: hogy legalább még mutasson valamit magából, mielőtt alámerül. Kérdés: most akkor a termékenység ügyével mi van? Merthogy a 2 éjszaka inkább emiatt kell neki, és nem annyira bujaságból. Ezt elfeledtem megkérdezni a fiatalembertől. Majd legközelebb.

Benyomulok az üvegházba, most sincsenek túl sokan - egyszerre. Viszont sokkal gyorsabb a tömegáramlás, hiszen most nincs már mire várni. Csak meg kell nézni Viktória ruháját, jobbról, balról, elölről, hátulról, mindenhonnan lefotózni és kész.

Kis létrám nagyon hasznos. Sokkal hatásosabb a fellépésem :-) Némelyek azt hiszik, ez is a szolgáltatás része. De magyarázom, hogy én hoztam magammal, a tegnapi este tanulságaképpen. És felajánlom  az épp közelben kattintgatóknak. Egy hölgy nem hallotta a magyarázatomat, majdnem úgy szól, hogy kotródjak már le onnan, mert ő is felül akar emelkedni. Nem pazarlom rá külön az időmet, hagyom emelkedni. Nagyobb baj sose érjen. Megfordult a fejemben: ebből üzletet lehetne csinálni. Létradíjat szedni. De sose volt bennem nyerészkedési hajlam.

Elmenőben még egyszer konzultálok a fiatalemberrel. Ha jól értettem, valamikor késő délután nyílhatott ki (vagy hajnalban? Végülis mindegy: nem láthattam.), mégis jó lett volna 18 órára jönni. Egy biztos: ez a virág már nem ér meg több éjszakát, valahogy egybecsúszott az 1. és 2. fázis, és ez már a menyecskeruha, csak hát nem olyan szabványos rózsaszín, mint ahogy a nagykönyvekben megírták. Mindenesetre holnap este már nem kell jönnöm: nincs miért. Legalább kicsit aludhatok, mert ez az éjszakai kalandozás Viktóriával kicsit strapás, valljuk csak be.

A Viktória-kaland még korántsem ért véget: a következő napok (éjszakák) még izgalmasabbaknak ígérkeznek, két virágkezdemény is hiteget bennünket. És két virág eltérő fázisú virágzása egyidejűleg: na, ez lenne az igazi!

__________________________________________________________________________
Az 1. éjszaka Viktóriával: Viktóriára várva

Nem. Nem érdekel az olimpia. Tökéletesen hidegen hagy. Talán, valamikor, régen még tényleg sport volt a versenysport.

Ma már jó ideje nem az. Minden más inkább: egyre újabb doppingszerek, -módszerek versenye, de leginkább üzlet, üzlet, és üzlet.

A füvészkerti Viktória-kaland 1. éjszakájáról megismert férfi a Viktória 2. éjszakáján szóba hozza az olimpiát. Hogy most azt is nézni kell. Mondom: engem hidegen hagy az olimpia. Érzem a csendben, az arcán, a szemében a furcsallást. Pár szót próbálok magyarázatul. Hogy a legkevesebb, ami ma az olimpiában van, az a sport. Az összes többi a pénz. Óriási pénzek.

És csodálkozva hallom-látom, hogy az emberek nagy része még mindig azt hiszi, hogy itt a sportról, nagyszerű emberi teljesítményekről van szó. És el vannak ájulva az olimpiától.

És már megint marslakónak érzem magam, aki csak csodálkozni tud a Földlakók furcsaságain.

Aki csak nézi, hogy értetlenkedve csodálkozik ország, világ 1-1 sportoló hirtelen(?) halálán. Hiszen a természet, a fizika törvényei az ember számára is korlátokat szabnak. Nem fokozható minden határon túl az emberi teljesítőképesség. Hogy minden csúcsot újra meg újra megdönthessen. Nem csoda, hogy mindenféle mesterséges szerekkel, eszközökkel próbálják a húrt túlfeszíteni. És nem győznek csodálkozni, ha elpattan. Talán majd az emberszabású félig vagy egészen robotok nagyobb teljesítményre lesznek képesek. De hát azok meg inkább lesznek gépek, mint emberek.

Úgyhogy igen, kedves Földlakók: engem az olimpia tökéletesen hidegen hagy.

___________________________________________________________________
Bár úgy látom, nem egyedüli marslakó vagyok a Földön: Ha én lennék a NOB

Véletlenül kattanok rá ismét a Füvészkert honlapjára, és felujjongok: Viktória! Épp a napokban várható a virágfeslés, és épp szabin vagyok, hát ezt nem szabad elmulasztani.
Becsülettel közlik, hogy a növénytől függ az első éjszaka sikere (hát igen, a természetnek megvannak a maga törvényei :-)), tehát számot vetek: inkább kockáztatok, de nehogy lemaradjak. A 2. éjszakára úgyis mennék szintén. És ez a Viktória két éjszakás kalanddal csábít eleve :-)

No meg a Füvészkertben Viktórián kivül is van csodálnivaló.

Mint pl. ez:

Vagy ez:

Esetleg ez:

Netán ez:

Az üvegházban 8 óra körül még kevesen vannak. A füvészkerti fiatalembertől mindjárt megtudunk Viktóriáról szinte mindent töviről hegyire, magjától elmúlásáig. Még nincs sötét, és Viktória a sötétet szereti, éjszakai életet él. Ezért hát megszemléljük duzzadt bimbóját, az óriási tepsileveleket, és bóklászunk kicsit erre, meg arra.

Némelyik ember nem készült: reklamál, hogy hol van már a virág.

Mi, a jól tájékozottak 9 óra körül kezdjük elfoglalni lesállásainkat. És nézünk, és lesünk. Szegény Viktória meg csak tűri ezt a nagy kukkolást, cserébe viszont nem mozdul.

Egyes emberek látni vélik (közben ám sötétség borul Viktóriára is), hogy pár millimétert elfordult,  meg hogy itt vagy ott már dudorodik valami. Hát bizony: az ember hajlamos kivetíteni vágyait, és nem azt látja, ami a valóság, hanem amit látni szeretne.

Egyik kukkolótárs felveti, hogy a természetes 9 óra tk. a nyári időszámítás miatt 10 óra. Új erőre kapok: hátha Viktória a természetes napjárást követi - nagyon helyesen. Eljön a 10 óra. El is múlik. Viktória - több kevésbé kivetítős kukkolótársammal egyetértünk - valójában nem mozdul. Ha mégis, akkor az a pár milliméter olyan, mint a semmi. Egy fotós hölgy többet tud: ő tavaly is kukkolt, és ilyenkor Viktória már javában mutogatta szirmait.

Többen lankadni kezdünk - próbálunk racionálisan mérlegelni. Egyébként is voltak, akik bejöttek: hol van Viktória? Mi az, hogy még be van takarózva? Jöttek, nem láttak, mentek.

Sok a kisebb nagyobb gyerek is, ezért a felnőtt kísérő némelyike hozza a hírt: a füvészkerti fiatalemberek szerint Viktória 11-ig már nemigen fog kitárulkozni. Akkor meg zár a kert amúgy is.

Hát szedelőzködni kezdünk. Még a füvészkerti fiatalember lelkére kötjük, hogy reggelre a honlapon jelezzék Viktória állapotát, mégis tudjuk, mire megyünk péntek este: fehér ruhában látjuk-e, vagy már másnaposan, rózsaszínben. 

Vannak, akik még nem adják fel, kukkolnak rendületlenül.

Én nagyon drukkolok, hogy ha már eddig nem nyílt meg, akkor ezt az éjszakát már bírja ki, és inkább holnap este mutassa meg magát először.

Legfeljebb még szombat este is elmegyek. Ennyit megér, a Füvészkert is megérdemli a támogatást.

Indulok haza én is, a még mindig felöltözött Viktóriát ott hagyva.
A sötét Józsefváros éjszaka még sötétebb, de hát egyszer élünk. Egyesek szerint.
És egy ilyen jó kis bulit nem lehet kihagyni.
 

Holnap kiderül, milyen éjszakája volt Viktóriának: menyasszonyi ruháját elhasználja-e, vagy tartogatja-e még magát nekünk péntek estig.

____________________________________________________________________________
Kapcsolódások:
Victoria cruziana
Füvészkert
Kaktusz és virága

A 2. éjszaka: Viktória, te csalfa!

Meglepetve olvasom a mai Metro újságban, hogy egy másik Metro megtorpedózta a lap nevét.

Próbálok utánanézni, hogy a Metro újságot mikor indították útjára. Nem könnyű a dolgom, mert az újság rövid, infódús történetét egyszerűen sehol se találom. Gondoltam, a metro.hu oldalon egy impresszumot, vagy egy "Rólunk" rovatot, és abban a cég, a lap történét, kronológiáját találok, de nem. Nézem, nézem, hátha valamelyik kattintós webbigyó (link, banner, stb.) mögött elrejtették.

A magyarországi Metro korrekt történetét meglelem, ebből tudni, hogy hazánkban 1998. szeptember 7-én jelent meg először. Azonban gyanítom, hogy nem tőlünk indult világhódító útjára. Ezért még tovább turkálok a menüpontokban, linkekben: egy metro.lu oldalra vetődök. Nem mondom, jól eldugták. Metro's Story > History nyomvonalon végülis megtudom, ami engem izgat. Itt érdekes megtudni a születési körülményeket. Különösen tetszik a
"Has this ever been done before?"
"No"
"Great - let’s do it"
kis párbeszéd. Valójában csak olyasmit érdemes kitalálni, pláne megvalósítani, amit még azelőtt senki. Ez az igazi!
Tehát itt tudható meg, hogy 1995-ben, egy hideg februári reggelen indult útjára a Metro Stokholmban. És Budapest pedig Prága után a harmadik. Ez sem rossz helyezés :-)

No és ezek után a másik felet lekáderezve: az áruházlánc bizony, már 1993-ban, magyarországi megalakulásakor Metronak nevezte magát.

A Metro lap kitalálói lehettek volna kicsit körültekintőbbek. Igaz, akkor talán még nem volt ilyen netfejlett a világ.

Érdekes lenne tudni, hogy a Metro áruházláncnak mióta lehetett a bögyében a Metro lap neve, tekintve, hogy 1995 és 2008 között 13 év telt el. Ha jól számolom. Jó lenne netinfókat találni erről a Metro kontra Metro jogsztoriról is. (Ha majd időm engedi, talán...)

Az is érdekes kérdés, hogy a metró, mint BKV jármű, vajon nem bántja-e az áruházlánc füleit? Hiszen a metró nálunk már 1993-ban is metró volt. És bár írásban van egy ékezetnyi különbség, de szóban az sincs.

Ennél a pontnál rájövök: nem tudom, a magyar "nagyföldalattit" miért is nevezi a magyar nép metrónak? Ennek is utána kellene néznem. (Ha majd időm engedi, talán...)

Nem kérdés: mennem kell.
Ismét, és újra.

Nem sokkal indulás előtt hallok némi háttérzajt a mi partunkról: jaj, kiderült, hogy fideszes roma a főszervező. Balparti oda nem mehet.

Hüledezek. Lehidalok. Szégyellem magam helyettük is.
Ez nem az a kérdés, amire partállástól függően adunk választ.
Vannak alapvető társadalmi, erkölcsi, emberi ügyek, amelyek nem függhetnek politikai szimpátiától, ellenszenvtől. Ezen még sokáig filozofálhatnék, de nincs idő ilyesmire. Manapság. Amikor az ország újrafasizálódásán dolgoznak  az ebben érdekeltek ezerrel, akkor a cselekvésnek ideje van. Bármelyik parton. A balparton meg mintha azt hinnék, hogy nyári uborkaszezon van. Hogy nyugodtan lehet hátradőlni, úgy tenni, mint hajdanvolt nyarakon: édes semmittevésben ejtőzni.

Hát mindegy: ha tizen, ha négyen, ha ketten vagyunk, akkor is mennünk kell. Mert nehéz úgy fésülködni, ha nem tudunk tükörbe nézni.

Ha valóban fideszes jellege van a szervezésnek, akkor nem kell félnem véleménytojásoktól  és -kövektől. Nyilván leegyeztetik: ezt nem szabad megzavarni.

A neten összenézem az infókat: egyik helyen 17 órai, másikon 18 órai kezdést jeleznek. A Nehru park pontos helyét hiába keresem a programot hirdető webhelyeken, nincs sehol. Google mesterrel se. (Szervezés, oh! Bezzeg jobbszélsős rendezvényre invitáló hírlevelek centiméterre megadják, hova, merre.)  Csak nagyjából sejtem, hol lehet, amíg Régi Kedves Barátom meg nem adja a pontos koordinátákat.

Egy kedves parttársammal 17 órára lőjük be magunkat, simán megtaláljuk a tetthelyet. A jelek azt mutatják, hogy inkább a 18 óra a nyerő: leginkább még csak a rendezők, biztonságiak, rendőrök vannak jelen. De legalább bőven van idő nézgelődni. Ismerkedem a parkkal: sose voltam még itt. Különleges a Roma Holocaust Emlékmű.

Egy kis humor enyhít lelkem gyűrődésein, cserébe az arcoméit sűríti:

 A széksorok színe szép összhangban van a rendőrségi kékkel. Ők kissé távolabb vannak, egyelőre. Normál rendőrök - rohamcsapatnak jele se látszik. (Naja: a fidesz nyilván egyeztetett csatolt széleivel. Ők aztán tudnak szervezni! Mi meg mosolyogva állni a tojás és kőzáporban. Ez is valami.)

 A rendezők a szaporodó koszorú- és virághalmazt próbálják számbavenni.

Hm. Érdekes: elől meg piros széksorok vannak. Talán a VIP helyek?

Aztán lassan érkeznek a Híres Emberek is.

Van, akit ismerek, van, akit nem. 

Még.

Már a hat óra is szinte itt van, az emberek szépen összegyűltek, széksorok beteltek - kékek és pirosak is. De még nincs jele a rendezvény kezdetének, a rendezők továbbra is nyüzsiznek. Így aztán nyugodtan vadászgatok. Felfedezek némi angyaljárást, végre fény derül a rejtélyre, hogy milyen jeleket is láttam korábban utcaköveken felfestve. (Hm. Lám, lám: az utcakő egyaránt lehet eszköze angyalnak, ördögnek.)

Egy érdekes pólófeliratra figyelek fel: 

Egy másikat meg nem értek, lévén külföldiül. De biztosan valami magvas mondanivalója van.*

Sok gyerek is van, különféle méretekben.

Különös érzés látni a jócskán eltérő arányokat.

Egy csodaszép kislány:

Egy újabb különlegességre leszek figyelmes: egy nőnemű fotós! Minden jel szerint hivatásos, két apparáttal is fel van szerelkezve: egy kicsi, és egy óriás. Alig tudok napirendre térni a jelenség fölött: női hivatásos fotóst ugyanis igen ritkán látok. És valamiféle aura lengi körül, tartása van, vagy valami ilyesmi.** És mindjárt jön a másik meglepetés: egy jókora filmkamerával nyomul egy másik hölgy. Ő is hivatásosnak látszik. Ekkora kamerával. Mondanom se kell: női operatőrt, kamerawomant még ritkábban látok. Őt is kellőképp megcsodálom. (És irigylem mindkettőjüket.)

Fontos szerepet játszik egy létra, mindvégig. Úgy tűnik, mintha az egyik (hivatásos) fotós felszerelése lenne, de bizonytalan vagyok, hogy hozta-e magával, vagy itt kérte-e kölcsön? Nagy ötlet. Persze, autóval való közlekedés esetén könnyebb. Mindenesetre néha más fotós is kölcsönveszi pár pillanatkép erejéig. A létra-gazda nagylelkűen engedi.

Aztán mégiscsak kezdődik az emlékműsor: dalok, beszédek, zene. Az Egyesült Államok nagykövetségének képviselője (Jaffry Levine) fantasztikus gesztust tesz: magyarul olvassa/mondja a beszédét. Nem semmi teljesítmény. Bizony, nagyon kellett figyelni, hogy értsük, de le a kalappal előtte.

És angyali jelenésnek is tanúi lehetünk.

Érdekes megfigyelni, hogy az erőszak elleni, békét kívánó szerveződések soraiban többségében inkább nőket látni.

Az utcai tojás- és főleg kővéleményezések meg inkább a férfidominanciát mutatják. Én szivesen láttam volna itt a színpadon férfinemű angyalt is.

Bódis Kriszta is angyali jelenség volt. Felhívása az "Összefogás az erőszak ellen" mozgalomra azért nem arra utal, hogy csak a mosoly és virág megállíthatná ezt a fasisztoid erőszakot.

Aztán miközben még a színpadon tovább folyik az emlékezés, megkezdődik a koszorúzás

Az időjárás lerövidíti a műsort: vihar előszele kavarog.

Sajnos, be kell látnom: tudósítóféle munkához mégiscsak minimum két ember kell. Kevés voltam egyedül egyszerre képre és szóra is vadászni, így bizony nem tudom minden megszólaló ill. koszorúzó személy/szervezet nevét. Gondoltam: majd az Igazi Média, vagy valamelyik érintett honlap úgyis részletesen megírja, mi és hogyan történt. Egyelőre tévedni látszom: sehol nem lelek elegendő infót, a sajátjaimat kiegészítendő. A média a Hírkereső.hu tanúsága szerint alig írt, mutatott róla valamit.

Azt a keveset is némelyik némi rosszmájú kicsengéssel. Pl. a Hír6.hu egy "Gyurcsány Ferenc levelét megírta" alcímmel ad a cikkének gúnyoros ízt. Mert igen: a miniszterelnök  levelét is felovasták a színpadon. Szivesen hallottam volna a köztársasági elnök levelét is. Sőt: Orbán Viktorét is.

A Magyar Rádió meg: "...minden rendzavarás nélkül, igaz, nem is túl nagy érdeklődés mellett, zajlott ma a második világháború roma áldozatairól szóló megemlékezés." Mintha valami koncertről beszélne. Úgy gondolom, a "nagy éreklődés" itt minden, csak nem releváns kifejezés.

Végül: csak abból vettem észre, hogy mégiscsak fidesz típusú szervezés lehetett, hogy nem jelentek meg (láthatóan) a neofasisztoid szabadcsapatok. Egyébként a beszédekből, a műsorból, és semmi egyébből nem lehetett érezni. Szerintem.
Nagyon helyesen.

[Teljes fotóanyag]
___________________________________________________________________________
* Köszönettel venném, ha valaki megajándékozna a fordítással. Időközben egyik Kedves Kommentelőm (saca/rolina/) megajándékozott a fordítással: "A csók a szerelem nyelve, gyere ide és beszélgesd ki magad!" Érdekes a fenti képet és e szöveget összevetni :-)

** Egy Kedves Kommentelőm ( Statler ) megajándékozott az infóval. Az aurás fotós hölgy Róna Jutka (Jutka Rona)
________________
Kapcsolódások:
RomNet.hu cikke
Horváth Aladár beszéde
Gyurcsány Ferenc levele
Bódis Kriszta
Hír6.hu cikke
Magyar Rádió cikke

Akiknek a melegfelvonulás annyira sérti az erkölcsi érzéküket, hogy akár lincselésre, pogromra is tettrekészek, nem tudom, mi a véleményük vajon a Mogyoródon kivitelezett performanszokról? Ha jól látom a felvételen, gyerekek szeme láttára. llyenkor hol vannak a tojás- és kővéleményező erkölcs-csőszök? Nem hinném, hogy nagyot tévednék, ha azt mondanám: közülük jó páran a Hungaroringes performansz dagonyázói között fellelhetők.

Ez is csak azt igazolja, hogy a melegfelvonulás is, mint ahogy manapság minden ünnep, megemlékezés egészen másról szól, mint amiről egy normális, felnőtt demokráciában szólna. Mégpedig bizony nem szól másról, mint az ország újrafasizálódásáról, a neofasisztoid szabadcsapatok akcióiról.
_________________________________________________________________________
Forrás: Index.hu, 2008.08.03 (Sztriptíz és szörnybuli Mogyoródon)
Egyéb kapcsolódások:
Melegmenet
Hungaroring.hu

Egyik Kedves Kommentelőm nyomán meglepetve konstatálom, hogy a juj.hu-nak dinamikus logo-ja van. Egyik nap teknőc, másik nap oroszlán. Ez alapján gondolom, sorra kerül a többi állat is. Nem tudom, marketing szempontból mennyire jó ez a fajta változatosság?

Érdekes lenne tudni azt is, hogy a juj.hu milyen szempont szerint válogatja be magához az oldalán megjelenő híroldalakat. A metro.hu mintha kissé kilógna a bulvár-képből.

Megjegyzem: nekem az oroszlán jobban tetszik. Igaz: oroszlánja válogatja. A magyar gárda oroszlánjai pl. nem kedvesek szivemnek.

"...békésen elférhetnénk ennyien" - hát, nem is tudom...

------------------------- FOOT ---------------------

Avagy: háborúsnak látszó övezet

Egy darus kocsi megrongálta a Ferihegyre vezető gyorsforgalmi út felett átívelő kőbánya-kispesti gyalogos-felüljáró szerkezetét (Metro.hu, 2008-07-10 18:34:54)

Budapest, 2008.07.26. KöKi (Kőbánya-Kispest metró VÉGállomás):

De hogy a szocialista polgármesternek daruskocsit kellene felbérelni az engedély nélküli bontás-építkezés előbbrelendítésére* - ezt már nem lehet röhögés nélkül megállni. Kár, hogy a jobboldali politikai & média megnyilatkozások már rég túlléptek azon a ponton, hogy komolyan lehetne őket venni (lásd még: kontraszelekció). Pedig úgy kéne az országnak egy normális ellenzék, mint egy falat kenyér. Egyébként is: az engedély nélküli építkezés a jobboldaltól sem idegen. Más szemében ő a KöKit meglelé, de sajátjában a madarat feledé?

 ______________________________________________________________________

* Köki: szocialista manőver rendőri segédlettel (Gondola.hu, 2008. július 20. 12:55 )

Kapcsolódások:

• Egy darus kocsi lendített a KÖKI Terminál építésén (Ingatlanok.hu, 2008.07.16., 19:4)
• Kőbánya-Kispest - végállomás? (Orientpress.hu, 2008.07.23 12:44)