e-Vita

No lám, ismét csak bizonyítást nyert: a pesszimistának mindig igaza van, de nincs öröme benne (Teller Edétől* honosítva).

A Szeretnek és védnek c. mondókám gárda-párti kommentelőivel ezúton is tudatom, az események ismét az én álláspontomat igazolják a gárdával kacsolatban.
A történtek bizonyítják, hogy a gárda invitáló hírlevelében a "béke" ill. a "szeretet" szavaknak létezik egy magyar-gárda-féle sajátos értelmezése. Ami speciel az enyémtől kb 100%-osan eltér.

Elszabadultak az indulatok a Magyar Gárda tüntetésén - időlegesen a forgalom is megbénult! (Stop.hu, 2008.01.18. 19:04)

Ezúton is köszönöm Dr. Kende Péternek, hogy volt olyan bátor, hogy vállalta a kockázatot, besétált az oroszlán barlangjába: hiteles, valóságos bizonyítékot szolgáltat a magyar gárda valódi lényegéről. Köszönet az Index.hu-nak is, hogy mindenki számára hozzáférhetően közreadják. (Elképzelem a választ a köszönömre: az a szokványos reflex-válasz, hogy "szivesen", ide aztán sehogyse lenne illő.)

Ime, az esemény bármiféle megjegyzést szükségtelenné tesz:



Csak a jeges rémület, a döbbenet. Semmi kétségem nincs afelől, hogy itt is minden esélye megvan akár egy Srebrenicának. Elég csak látni, hallani egy ilyen felvételt. A baj csak az, hogy ez már a sokadik ilyen, és a tendencia azt mutatja, hogy ezután is sok ilyen lesz  még. Sőt még ilyenebb.

Mondjuk az elég snassz, hogy a magyar gárda főkapitánya(?!), vagy nemtom mije, olvassa a szöveget... ez olyan izé... olyan átkosbeli beütésű (hm. Csak nem onnan hozta e szokást?). Hm. Csak nem tán szövegírója is van neki?

Aki igazán hisz egy elvben, egy ügyben, az tud a szívéből, lelkéből, fejből beszélni, az nem papírból olvas fel. Szóval ez kissé ciki. De a híveknek nyilván ez is elég az ajzáshoz, amint az ordenáré, fejből kiabáló, köpködő, béke és szeretet után vágyakozó gyülekezet a felvételen bizonyítja.

Az a tény pedig, hogy a baloldal(nak látszó) parton Dr Kende Péter az egyedüli, aki személyesen, testi valójában is, valóban tesz a gyűlölet ellen, nem pedig csak elvi, virtuális "kiállások" formájában szónokolja, hogy "tégy a gyűlölet ellen" - méginkább csak az aggodalomra ad okot:

A rendőrség annyit közölt az esetről, hogy a rendezvény végén egy férfi szóváltásba keveredett a tüntetőkkel.

Kende Péter az Indexnek elmondta: azért ment el a gárda rendezvényére, mert nem akar olyan országban élni, ahol félni kell. Ott volt Tatárszentgyörgyön és Kerepesen is. Megdöbbent azon, hogy Demszky Gábor és Burány Sándor délben tartottak sajtótájékoztatót, de este már nem jelentek meg, ahogy mások sem a baloldalról. (Index.hu, 2008. 01. 18., 19:02)

És egyúttal szégyellem magam, hogy én se mentem oda. Persze engem a kutya nem vett volna észre, nem vagyok egy ismert arc. Tehát csak úgy natúr hiábavaló lett volna a jelenlétem.
Mondjuk, valami olyan feliratot kellett volna viselnem magamon, mint pl.:

Czigány vagyok.
Zsidó vagyok.
Arab vagyok.
Néger vagyok.
Meleg vagyok.
Baloldali vagyok.
Liberális vagyok.
Kommunista vagyok.
Szeressetek és védjetek!

(Még az is a felsoroláshoz kívánkozna, hogy "Nő vagyok" - de talán az mégiscsak egy másabb másság, mégha hátrányos helyzetet is jelent amúgy.)
És hogy hol kéne egy ilyen feliratos göncöt megrendelni...? Hm. Talán Tomcat nevű pólós üzletemberhez lehetne fordulni. Érdekes lenne kipróbálni: egy ilyen feliratot vállalna-e? De hát miért is ne? Hiszen Tomcat is csak pénzből él, nem igaz? A pénznek pedig tudvalévőleg nincs szaga. Se pártállása. Se politikai nézete. Nem hiszem, hogy nagyot tévedek, ha azt mondom, Tomcatnek egy "komcsi" pénze is pénz.

Hát talán ennyit ismét az elvek és gyarkolat dialektikus viszonyáról.
Is.
_________________________________________________________
* Épp most volt Teller Ede születésének 100. évfordulója (1908.01.15.)

Kedves Olvasóm, most kicsit meg vagyok lőve.
Miután sikeresen beletaláltam 1-1 aktuálpolitikai témába, melyek a net- ill. blogtársadalmat felajzani képesek, és így a Mi a bátorság? ill. Szeretnek és védnek c. mondókám hosszú kommentcsóvát generált (amit még nem is tudtam teljes egészében feldolgozni), látom ám, hogy a felhevült kommentelők a szövegükben itt-ott használnak vulgáris, trágár szavakat, kifejezéseket. Amely nyelvi elemeket én nehezen tolerálok. Egyébként.

De itt most etekintetben bökkenőt is észleltem, mert e kommentek amúgy fontos gondolatokat, véleményeket is tartalmaznak - legyenek ezek akár pro- akár kontratípusúak.
És mint ilyenek, megőrzésre érdemesek. Másrészt fontos láncszemek a vita folyamában, tehát törlésükkel logikai lukak képződnének. Úgyhogy a megtartani-moderálni dilemmám azt hiszem, oda fog kilyukadni, hogy módosítom moderációs elveimet: azok a kommentek esnek moderálásom áldozatául, amelyek a vulgaritást öncélúan, töményen tartalmazzák, tehát egyéb, fontos gondolatot, véleményt nem tartalmaznak, nem a mondanivaló, a gondolat- és véleménycsere céljait szolgálják.

Persze, azt is megtehetném, hogy a kommentet módosítom: a vulgáris kifejezést kipontozom (hangfelvételnél ez a sípolásnak felelne meg), de a blog.hu technikája (eddigi ismereteim szerint) nem teszi lehetővé, hogy ezt őrült nagy munkabefektetés nélkül kivitelezhessem, ill. hogy a kommentek időbeli rendje ne változzék, ami a vitafolyam konzisztenciáját biztosítaná.

Hát talán ennyit az elvek és a gyakorlat dialektikus viszonyáról.
Is.

Ők bezzeg!
Tudnak szervezni, az biztos. Még jó, hogy első kézből kapom rendszeresen a hírlevelüket, így legalább tudom, hogy mikor milyen helyszínt tanácsos elkerülnöm, ill. mikor hova menjek, ha egy kis borzongásra vágyom.

Az elmúlt időszak elszaporodó erőszakos bűncselekményei a budapesti, illetve a magyarországi közerkölcs és közbiztonság romlását jelzi. Egymást érik az atrocitások, amelyek olykor tragédiába is torkollanak. A joghézagok miatt a rendőrség sokszor tehetetlen, az utca embere félelemben él.

A Magyar Gárda ezért a közbiztonság romlása ellen békés demonstrációt szervez, amelynek keretei között gyertyagyújtással emlékezik a nemrégiben elhunyt 18 éves iskolás fiú tragikus halálára.

A rendezvényen felszólal a Magyar Gárda főkapitánya.

Helyszín: 1088 Budapest, Vas. u. 9-11. (az Uránia mozi melletti utca)
Időpont: 2008. január 18. (péntek) 18 óra

A rendezvényre mindenkit szeretettel várunk!
Kérjük, hogy egy mécsest hozzanak magukkal.

Hát ha valakinek, hát nekem aztán volt szerencsém mostanában joghézagokhoz, a jogszolgáltatás állampolgár-ellenességéhez. De akárhogy is dekázom, sehogyse vágyom arra, hogy a magyar gárda védjen meg. A felajánlott szeretetüktől is feláll a szőr a hátamon.

Azért érdekes lenne látni, amint keblükre ölelnek ott a demonstráción pl. melegeket, romákat, balos érzelműeket...

Elképzelem: utóbbiak szintén csoportokat szervezve odamennének, mondván, ők is demonstrálnak az atrocitások és erőszakos cselekmények ellen. Jó teszt lenne. Vajon a gárda (és szimpatizánsai) meg tudná-e tagadni önmagát, és "szeretettel" üdvözölné az összes résztvevőt, és a békés jelleget végig megőrizné?

Még az a szerencse, hogy Magyarország 2007-ben is a világ stabil demokráciái közé tartozott - az amerikai Freedom House szerint. Úgyhogy nagy baj nem történhet, igaz-e?
(Engem érdekelne az is, hogy a jelentés vajh mit tartalmazhat az USA vonatkozásában?)
____________________________
* hvg.hu 2008. január 17. 17:08

Döbbenet: az előző bejegyzésem (magyarul: postom) úgy felpörgette a látogatottságomat, hogy nem kapok levegőt. Majdnem harmincszorosára ugrottak a számlálók.
Hm. Ez tanulságos. Szociológusok, pszichológusok figyelmére méltó.
Lám, a politika ma ennyivel jobban feltuningolja az embereket, mint bármi egyéb.
Különösen egyetlen ember neve. Esetleg kettőé.
Lehet, hogy elég csak annyit írnom 1 bejegyzésben (magyarul: postban), hogy Gyurcsány Ferenc?
Esetleg: Orbán Viktor?
Hát mit is mondhatnék mást: ez, kérem, igen szomorú.
A társadalmi, emberi erőforrások mennyi másra hasznosulhatnának, ó istenem!

Az előző bejegyzésem (magyarul: postom) komment-tengerét még nem is volt időm teljesen feldolgozni - lévén nem megélhetési blogger. De megpróbálom mielőbb pótolni.

Egyébként, a legnagyobb baj, bár nem meglepő - a balos szervezési és kommunikációs készségét ismerve -, hogy épp ott nincs még mindig semmi hiteles infó, válasz a tüntetést ill. annak elmaradását illetően, ahol annak lennie kellene. És hát ez a legnagyobb baj, kérem. Miközben a média már 1 napja jóízűen csócsálja, sőt emészti, és lassan már üríti.

Hát ez: szimpátiatüntetés a Kossuth téren Gyurcsány Ferenc mellett.

Végre valami tökös dolog balról. Bár vannak kétségeim a szervezés felől, de hát egyszer el kellene már kezdeni gyakorolni, tanulni. Afelől viszont biztos vagyok, hogy a (szélső)jobbosok jóval nagyobb rutinnal és volumennel szervezik a már bármiféle ünnepségnél is gyakorlatukká vált zavaró-, támadó akciójukat. Ha valami, hát ez aztán vörös posztó lesz a szemükben. Provokáció. Úgyhogy a tüntetés résztvevőinek ajánlott esernyővel, esőköpennyel, törlőkendőkkel felszerelkezniük, mert hogy élelmiszerdobálás* és köpködés nagy eséllyel várható. És örülhetünk, ha csak ez. Mert a verbális agresszió, a véleménynyilvánítás szabadságának ürügye alatt már "természetes" dolog. És hát abból dologi-anyagi kár mégse származik.
Nem tudom, a rendőrség mennyire fogja biztosítani a helyszínt.
Rendkivül izgalmasnak és tanulságosnak ígérkezik a szombat délután.
Ott kell lenni. Fényképezni, filmezni. Látni, hallani.
Nem a média elferdítő másodkezéből megtudni a történéseket.

Elég gáz lesz, ha a (szélső)jobbosok szervezéséből adódóan több lesz a rendzavaró, ellentüntető, mint a tüntetők létszáma. Ahogy a balosok szervezési képességeit ismerem, meglepő nem lenne. Csak ciki. És aztán majd jóízűeket röhögnek a túlparton, vagy a parttalan semlegesek(?). A Magyar Nemzet máris hírt ad az eseményről. És sok hírportál tőle veszi át a híreket. De mindegy: vállalni kell. Sőt: annál nagyobb a kihívás.

És: mint jó ideje minden: ez megint csak nem elsősorban a tüntetés tárgyáról, nem Gyurcsány Ferenc személyéről fog szólni. Kár, hogy ezt a balos belső ellenzék valószínűleg most sem fogja észrevenni. Ez a tüntetés arról a bátorságról szól, hogy egy ilyen szélsőséges politikai helyzetben, amikor a (szélső)jobb az utcát, és minden tüntetést, minden ünnepet kisajátít, és szélsőséges eszközükkel megzavar, tesz tönkre, és minden baj forrását egyetlen emberre vetít, akkor ki lehet-e nyilvánosan állni egy ilyen tüntetés formájában, előre tudva, vállalva a (szélső)jobbosok várható durva, verbális és tettleges támadásait.

Akik ott lesznek tüntetőkként, a tüntetőkkel, a bátorság mellett tüntetnek.
És a (szélső)jobbosok durva módszerei, megnyilvánulásai ellen.**
__________________________________________
* Esetleg még lepkeháló se ártana - a repülő tojásokat, paradicsomokat elkapni. Most elég drága mindkettő, ki kell használni a potyalehetőséget.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
** Azt hiszem, Kedves Olvasóim, a kommentelők stílusa*** engem igazol. Köszönöm a kedves kommentelőknek, hogy a bizonyítékot önmaguk szolgáltatják. Nem mintha örömet okoznának (a pesszimistának mindig igaza van, de nincs öröme benne), de legalább racionális ítélőképességemben továbbra is bízhatok.
Ezúton hívom fel a kedves kommentelő figyelmét arra, hogy tűrésküszöbömet csak a trágár kifejezések lépik át, tehát az ilyeneket törölni szoktam. Egyéb tekintetben az ellenvéleményeket kedvelem, azok edzik igazán az elmét, és lám, attól pezseg egy blog.
Arra is felhívom a figyelmet, hogy a bloggazda (vagyis én) a kommentelők IP címeit látja****. Ha esetleg valaki fél (bármitől is), akkor ennek tudatában mondja a magáét.
_________________________________
*** Csak az vegye magára, akinek inge
**** Egyik kommentre: eszembe nem jutott addig, amíg ő nem mondta, hogy ez fenyegetés lenne. Hm. Tán csak nem azért jutott eszébe, mert mindenki magából indul ki, és a túlpartiak kizárólag fenyegetésben tudnak gondolkodni? Én hülye, meg csak a kommentelők védelmére gondoltam, hiszen ha én láthatom az IP címeket, akkor tk. bárki megtudhatja azokat, aki nagyon akarja. (Az Anonim Bátrak tévedésben vannak atekintetben, hogy senki nem tudhatja meg kilétüket. Ezt a saját bőrömön szerzett tapasztalás támasztja alá 100%-os bizonyossággal, midőn az én ingyenélő pedofil drágámat az interneten keresztül szépen becserkészték, majd mobil cellainfók alapján begyűjtötték.) No de hát politikai alapon itt és most csak baloldali(nak látszó) embereknek, szimpatizánsoknak van félnivalójuk. Úgyhogy ezért se értem, ugyan mivel tudnám én fenyegetni a kedves jobbos(nak látszó) kommentelőket. Nekik van egy Morvai Krisztinájuk (többek között). A balparton meg - kedves jobbos(nak látszó) kommentelők -  ugyan ki emel szót és törvényt? A tönkretett autóért, ruházatért, fenyegetettségért, megfélemlítésért, a sérült rendőrökért? Ha ti, kedves jobbos(nak) látszó kommentelők,  tudtok ilyet, kérem mondjátok meg, mert nagy szükségem (szükségünk) lenne rá.
++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
No kérem, a csámcsogó médiából már az tudható, hogy a tüntetés le van fújva.
Csak az a bökkenő, hogy az eddigi jelentkezőket a szervezők közvetlenül még nem tájékoztatták. Másrészt: ebből is látszik, hogy nem volt előre levajazva Gyurcsány úrral. Pedig mégiscsak jobb lett volna előbb egyeztetni: nem kellett volna hagyni a szimpatizánsokat felajzani fölöslegesen. Na meg erőforrásokat pazarolni hagyni az eddigi szervezésre.
Már megint csak a szokásos balogság jött ki a dologból. Ejnye, bejnye!
Bár, ha belegondolok, a (szélső)jobbosok(nak látszók)at felajzani jó kis móka volt :-D

Ezúton is köszönöm annak a kedves NetTársnak/BlogTársnak a jelzését arról, hogy a jogszolgáltatás csapdájából küldött tudósításaimban szenzitív adat maradt. (Megjegyezném: nem ajándékozott meg annyira mégsem a jóindulatával, bizalmával, hogy egyenrangúvá tegyen - ő nem árulta el a nevét. Csak a keresztnevét. Ha igaz. De hát ne legyünk telhetetlenek, idealisták, vagy ilyesmik. Ez is nagy dolog: ritkaság manapság az ilyesmi, hogy valaki veszi a fáradtságot, és egyáltalán elolvassa egy másik netpolgár írásait, ráadásul figyelmesen. Hát még, hogy figyelmeztesse a hibákra, az esetleges veszélyekre. Úgyhogy csak hála és köszönet illeti.)

Igen, ettől féltem és mindig stresszben vagyok újabb anyag felrakásakor, hogy az "adatvédelmi kezelés" során véletlenül nem veszek észre egy szenzitív adatot (nevet, címet, telefonszámot), és akkor beüt a krach*.
Egyszer már előfordult, bár csak közepesen szenzitív adattal, viszont az nem az én paraméterem volt - de azt szinte mindjárt észrevettem, és azonnyomban orvosoltam.

Most sem a 10.** veszélyességi fokozatú eset történt, merthogy a saját valós nevem maradt benne - ez mondjuk max. 3-as fokozat (történetemet névvel is vállalom, vállaltam pl. az ország/világ?/ egyetlen nevesített fórumán, ill. neten kivüli ismeretségi körben, "nem nekem van szégyelnivalóm" jelszóval); ill. a mobilszámom, ami viszont már kissé cikibb, eléri a 6-os szintet. Ez is csak azért, mert vannak emberek, akik életük értelmét mások zaklatásában, szívatásában lelik meg, különösen ha ezt az anonimitás jótékony leple mögül tehetik. (Lásd még: Anonim Bátrak - röviden: AnoBák***)

Nem mintha az én ingyenélő pedofil drágám nagyon rászolgált volna a tapintatra, de hát még képes, és beperel személyiségi jogok, vagy adatvédelmi törvény, vagy ilyesmi megsértése miatt. Az lenne még csak a jó móka!
Másrészt valóban nem komilfó**** a legteljesebb nyilvánosság felületén kiadni valaki más személyes adatát. Még akkor se, ha nincs semmi vaj a fején. (És nem azért, mert már megolvadt, hanem mert ott se volt. De ilyen ember talán nem is létezik. Nem is volt. Nem is lesz.)

__________________________________________________________
* Krach. Hm. Ki hitte volna, hogy a bankrott is hasonlót jelent. Hogy egyáltalán létezik e szó. Mindenesetre ennek a szónak a hangzása kissé hajaz a jelentésére, mert a bankTrotty végülis elég szemléletes :-)
De a Banknóta se rossz szó :-) Végülis van némi rokonság a két szó között: bankTrotty bekövetkezhet, ha a banknak elhúzzák a nótáját :-) Khm. Na persze, a bankokat nem kell oly nagyon félteni.
** Kockázati fokozatok: 1 < 10, ahol az 1-es a legkevésbé rizikós.
*** Anonim bátrak: Erről panaszkodik épp Andrassew Iván is:

Végülis az, ami ma az interneten megy, nagyon hasonlatos spionkodáshoz. Gyáva, kicsi emberkék, akik ráadásul tudják is magukról, hogy gyávák és aljasak, a névtelenségben, az arctalanságban bármit megengedhetnek maguknak. Ez nyilván valami izgalommal jár. Boldogsággal. Szégyentelenül lehet aljas valaki, mert nincs ki előtt szégyenkezni...Semmiben nem különbözik ez a fasizmus vagy a kommunizmus följelentgetős nyomorúságától, csak abban, hogy nagy nyilvánosság előtt zajlik. Bátrak, mert azt képzelik, hogy névtelenek.

"nincs ki előtt szégyenkezni" - mondjuk: ezzel kicsit vitatkoznék...
**** Komilfó. Milyen érdekes szó. Bár kissé ántik íze van :-) Jó lenne tudni az eredetét.

Hm.
» Jó lenne megfejteni a felső index képzését itt a HTML-ben, CSS-el, mert mégiscsak jobb lenne számokkal hivatkozásokat képezni a szövegben, mint szaporodó csillagokkal. Egyelőre nem tűnik egyszerűen megoldhatónak.
» Az is érdekes, hogy némelyik webfejlesztő hogyan védi ki azt, hogy másolni lehessen lényeges szöveget az oldalról, mint pl. a Tintakiadó.hu e-szótár szolgáltatása. A találatokat nem szövegesen, hanem képekben jeleníti meg. Nem tudom, ennek a megoldásnak a másolásvédelemtől eltekintve mi más értelme lehet még. Szerintem fejleszteni is nehezebb. Használni mindenképp.

...akkor... Nos, Kedves Olvasóm, mit gondolsz, mi van akkor, ha péntek van? Jó, jó: péntek van, persze. De nem erre a trivialitásra kérdezek.
Tehát, miről lehet nevezetes számomra péntek már egy jó ideje? No miről?
Igen, igen. A Jog- és a Posta Isteneinek szolgáltatása részemre: a nevezetes péntekek biztosítása.

Péntek estefelé, a bérrabszolgaságtól, a napi, heti fáradtságtól megviselten, ámde mégis némi (kétnapos) megkönnyebbülés kezdetén hazaporoszkálok. Kukkolom a postaládát: semmi. Nem baj. Nem kell fárasztanom magam borítéknyitással. Bár mint tudjuk, Kedvenc Ügyészem kezd tehermentesíteni: borítékon át olvasható leveleket kezd küldözgetni. Milyen figyelmes. Csak nehogy megszeressem itt a végén. (Ccö. Végén? Hol van az még!)

No, nyitnám az ajtómat. Nini! Ismerős látvány: alkalmas résbe tűzve cetli. Meg se lepődöm. Mikor máskor, mint péntek este? Tudják a Jog és Posta Istenei, hogy úgy kell nekem az adrenalin, mint egy falat kenyér. Lám: hétfő estig most izgulhatok megint egy jóízűt. Mert előbb nem tudok érte menni a világvégi, szombaton zárva tartó kispostácskára.

(Vasárnapot pedig talán említenem se kell: nem a posta napja. Kell egy nap, amikor nem termel veszteséget. Hát nem? Bár, jogi vesszőfutásomnak hála - nehezen bár, de mégis - felfedeztem egy, vasárnap is, sőt, nonstop nyitvatartó postahivatal* féleséget. Nem, Kedves Olvasóm, nem a Nyugati, és nem a Keleti pu. Az rég volt. Még a legutóbbi átkosban. Bizony, diktatúrában még oly rémségek is megeshettek az emberrel, hogy Budapesten 2 postahivatalba is elmehetett bármely nap bármely szakában. Ma kérem, demokrácia van. Sőt: piacgazdaság. Ami szintén a szabadságon alapul. Mint tudjuk. Nem csak a vevő/ügyfél a király, hanem a kereskedő/szolgáltató. Persze, egyenlőség nem lehet a királyok között sem - az egyenlőség a legutóbbi átkos delíriuma volt csak, meg tán a francia forradalomé, ami láttuk, hova vezetett: vérpad, amerre a szem ellát. Hát ennyit az elv és a megvalósulás viszonyáról. Visszatérve a kereskedelem/szolgáltatás királyaihoz: ők gyakorlatban is azok - van birodalmuk, trónjuk, míg a vevő/ügyfél csak maximum tankönyvek, marketingtanfolyamok anyagai szerint királyok, gyakorlatban meg örüljön, ha egyáltalán szóba állnak vele, vagy odalöknek neki valamit. El se merem képzelni, ha nem lenne piacgazdaság...)

Nos, a cetli mi lenne más, mint postai értesítő. Bár kissé nehezen olvasható, de úgy tűnik, a Gy-i Bíróságtól jött, hivatalos irat érkezett. Hm. Hivatalos! Ez kicsit komolynak ígérkezik.
Végülis, logikusan gondolkodva most a labda a bíróságnál van, és az ő döntése következik a CD és DVD lemezeimet illetően. Persze a jogot és a logikát egy lapon emlegetni eléggé életszerűtlen. Úgyhogy hétfő estig lelkemben a remény és a kétely társbérlete nincs veszélyeztetve.

Hm. Nem is tudom, mi lesz velem, ha (legyünk optimisták) egyszer vége lesz ennek az ügynek. Már tiszta függő lettem: várni a bíró levelét, várni az ügyész levelét, várni az ismerős cetlit az ajtórésben, zarándokolni a világvégi, szombaton zárva tartó postácskára - hát, nem tudom, hogy fogok tudni élni majd ezek nélkül. Meghonosítok újabb szenvedélybetegségeket: bíró-, ügyész-, postásfüggő.

Khm. Ha arra gondolok, hogy kedvenc bíróm, ügyészem, postásom is hogy hozzámszokhatott már... csak remélni tudom, hogy nem tesznek újabb csavarokat az ügybe csak azért, hogy nehogy eltűnjek az életükből...
____________________________________________
* Nos, melyik Kedves Olvasóm tudja, hol az a bp-i postahivatal? Kíváncsi vagyok, mennyien tudják ma, az információs társadalom korában, amikor oly kevesen tudják, hogy kinek mi az információ, vagy egyáltalán: mi az információ, mert lám, a Posta se igazán van ennek a tudásnak a birtokában.

Munkából hazafelé menvén, szállok le a Combinoról a Blahán, és szinte belebotlok egy kordonnal kerített területbe, nézem, mi van, hát a körbekerített, ülésekkel felszerelt váró-beállónál (mi is lehet a szakkifejezése...?) hatalmas vértócsa, és rendőrök biztosítják a helyszínt.
Megszédülök - igen, az ilyen látvány valahol nagyon mélyen szokott ütni bennem. Na az hiányzik, hogy én is összeessek itt! Úrrá leszek magamon - inkább én, mint más.
Aztán az út hátralévő részében - egész úton hazafelé azon gondolkodám, hogy mi történhetett. Otthon majd biztosan megtudom rögtön az internetről - a tévé, rádió híreinek kötött időpontjaihoz én nem tudok alkalmazkodni.
És lám:

Súlyos sérülést szenvedett az a 15 éves fiú, akit egy tíz év körüli fiú szúrt combon csütörtökön délután Budapesten, a Blaha Lujza téren...hogy megszerezze a másik fiú mp3-as lejátszóját. (FN.hu, 2008. január 10. , 19:00)

Hát nem is tudom. Ehhez csak azt tudom mondani: no comment.