Jászai tér. A téma az aluljáróban hever. Mit hever, mozog! Pörög, forog, táncol!
Tiszteletet ébresztenek bennem ezek a "kölykök". Lám, milyen kevés is elég, hogy értelmes kihívást találjanak maguknak fiatalok. Becsvágyuknak, fizikai energiájuknak, szabad idejüknek találnak teret, célt, ilyesmit.
Nem kell hozzá szuper felszerelés, drága, látványkonditerem, látványedző, látványvitamin, látványmagyarkodás, meg ilyesmi. Nincs szükségük csodamód-/szerekre, hogy fölös kilóiktól szabaduljanak.
Kicsit még ügyetlen némelyik, de ez nem is bemutató (nem elsősorban az), hanem inkább gyakorlás. Dolgoznak rendesen. És kedvükre van, hogy az emberek rokonszenvvel nézik, figyelik, hogy milyen ügyesek, hogy mennyire akarják, hogy azok legyenek.
Meghökkenve látom, hogy most egy lány is van közöttük. Még csak bemelegít. Azt hittem, ez (is) amolyan macsós dolog. Külön öröm tapasztalni, hogy nem. Talán majd őt is látom pörögni, de most nem tudok várni rá.
Kívánom nekik, hogy sikerüljön minél ügyesebbnek lenniük.
És örülök nekik.
