Tk. a Google Picassa szolgáltatása/szoftvere kapcsán akartam írni, de Kedves Házigazdánk karácsonyi meglepije eltérített kissé.
Kellene nekem egy webes fotóalbumkészítő program, ami az én kielégíthetetlen vágyaimnak tökéletesen megfelelne. De ne legyek telhetetlen: majdnem tökéletes megfeleléssel is (majdnem) kielégülnék.
Gondoltam megnézem már közelebbről ezt a Picassa-t. Eddig csak futó viszonyban voltam vele. Ideje egy kis tes(z)tközeli tapogatásnak.
Hát kérem, mondanom se kell, hogy a sokféle funkció között pont azt nem lelem, ami nagyon kéne. A számomra legfontosabb: hogy az egyes albumok, képek hátterét (magyarul: background) a képsorozat témájához lehessen igazítani. Vagy a témát lehessen a színnel, a háttérrel gazdagítani, mint pl, ahogy itt is tettem: Kaktuszkiállítás.
Ugye, egy természettel kapcsolatos téma inkább zöldes hátteret kíván. Egy vidám téma napsárgát, egy borús téma sötétet. Természetesen a háttér állíthatósága a betűszín illesztését is kívánja. A navigációs gombokról nem is beszélve. A fontkészlet (betűtípus) témához igazítása szintén felmerülhet. Tehát, mint látjuk: a probléma komplex. És mint tudjuk, a szoftverfejlesztés lényege a komplexitás, a rendszerszemlélet - minden mindennel összefügg. Tk. az élet is ilyen, de az nélkülünk is az.
Látszik, hogy a Picassa valójában mezei felhasználók részére van, és ez nem is baj, de azért gondolhatnának olyan szakmaközeliekre is, akiknek csak nincs idejük kifejleszteni rendszeres albumkészítő munkájuk megkönnyítésére maguknak Az Igazit. És mégis többre vágynak, mint a mezei felhasználók. Mert tudják, hogy mi mindent tudhatna még egy szoftver, és/vagy egyedi megjelenítésre vágynak.
Mert jó, jó ez az Irfanview, sőt nagyon jó, de kicsit sok vele a kézimunka. Bizonyára jó kis kiegészítőcsomaggal körbeépítve tökéletes lehetne. És ennek összegyűjtésére, kifejlesztésére, mit gondolsz, Kedves Olvasóm, mi hiányzik? Igen, jól gondolod. Az Idő.
Alig várom már a nyugdíjazásomat, hogy mindazt az eszközt, amit hiányolok, megcsinálhassam, összegyűjthessem magamnak. A baj csak az, hogy még nincs annyira közel a nyugdíjkorhatár, hogy ne lenne erős a bizonytalansági tényező: megérem-e? Másrészt a gazdasági válság(ok) hatékony ellenszereként a korhatár emelése is mindig szóba kerül. Tk. javasolhatnám, hogy szüntessék meg: egyáltalán ne is legyen. Dolgozzunk életfogytiglan. Vagy: kifulladásig. Sokan (akik megérik) amúgy is ezt teszik, még a korhatár után is. Vagy mert nem elég a nyugdíj, vagy mert a tétlenség számukra nem lehet napi program. A tétlenség a nőket még kevésbé veszélyezteti, nyugdíjazás után már csak egyszeres rabszolgasággal vannak sújtva: a családot kell kiszolgálniuk. Tutira életfogytiglan.
Ennyi elkalandozás után vissza a fősodorhoz:
Ha valaki nem tudná, hogy mit ajándékozzon nekem karácsonyra, ezúton tudatom az esetleges érintettekkel, hogy egyetlen dolog van, aminek határtalanul tudnék örülni.
Ajándékozz időt nekem!