Avagy: ne szisszenj minden kis tojáshoz!
1949. évi XX. törvény
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYAXII. fejezet
Alapvető jogok és kötelességek57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő (net.jogtar.hu)
(Természetesen, az nem tisztázott kérdés, hogy mit jelent az "egyenlő" szó. Így aztán mindenki úgy érti, ahogy akarja. Végülis én szabadságpárti vagyok: nekem ne mondja meg senki, hogy mit hogy értsek. Igaz, cserébe nem tudjuk, mihez igazodjunk. De hát mindennek ára van.)
A bírósági tárgyalóteremben hallgatóként részt vett személy "a helyéről felpattant és hangos kiabálással megzavarta a tárgyalás rendjét, miközben két tojást dobott a vádlottak felé, amelyek a jegyzőkönyvvezetői emelvény előtt csapódtak a padlózatra. [...] A vádlott nem tartotta tiszteletben a tárgyalás méltóságát és rendjét, semmibe vette a tárgyalás nyilvánosságában rejlő társadalmi, együttélési szabályokat (közbekiabál, zavarja a rendet, az eljárást cirkusznak nevezi). A vádlott ezen magatartása erőszakos volt és alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást keltsen. Az erőszak személy vagy dolog ellen irányulhat, nem feltétel azonban, hogy személyi sérülés vagy rongálás keletkezzen. A vádlott maga úgy nyilatkozott, hogy nem a bíróságot akarta megdobálni, hanem az ott jelenlévő vádlottakat. Az csak a véletlenen múlt, hogy nem talált el senkit és személyi sérülés nem keletkezett, de a bíróság úgy ítélte meg, hogy a dobálás önmagában általában erőszakos magatartás."
A Pesti Központi Kerületi Bíróság mindezt tehát garázdaság bűncselekményének minősítette és a vádlottal szemben pénzbüntetést szabott ki.
A dolog részletes kommentálása talán felesleges...(Tóth Mihály büntetőjogász, Index.hu, 2008. július 9.,szerda 12:06)
Végzés
A 2008. július 5. napján 16 óra 20 perctől szabálysértési őrizetben lévő eljárás alá vont személy ... ellen - garázdaság szabálysértése miatt - indult eljárást a bíróság megszünteti. Az eljárás során felmerült 1080 ( egyezernyolcvan )Ft eljárási költséget az állam viseli
....
Indoklás
...eljárás alá vont személy középfokú iskolai végzettséggel, technikus képesítéssel rendelkezik. Munkaviszonyban nem áll, jelenleg nem dolgozik. Önálló jövedelme nincs, vagyontalan, megélhetését szülei biztosítják,... A felvonulók 16 óra 20 perc tájban értek a Budapest VI. kerület Andrássy út 3. szám elé. Itt tartózkodott eljárás alá vont személy ( barátja társaságában ), aki korábban az internetről értesült az eseményekről. Azzal a szándékkal érkezett a helyszínre, hogy a felvonulással szembeni ellenérzését juttassa kifejezésre. Elindulása előtt vásárolt egy tojást, amit abból a célból vitt magával, hogy azt majd ott eldobja, tiltakozása jeléül. E szándékának megfelelően a tojást eldobta a felvonulók felé, a járdáról, mintegy 30 méter távolságból, célzás nélkül. Cselekményét a felvonulást biztosító rendőrök észlelték és őt azonnal elfogták. Az eljárás alá vont személy e magatartás tanúsításakor abban a hitben volt, hogy a "tojásdobálás" a szabad véleménynyilvánítás keretei közé illeszkedő olyan cselekmény, amely nem jár jogkövetkezménnyel....
Az elmúlt időszakban ( Pl. 2007. március 15-én április 3. napján és 2008. május 19-én ) több hasonló cselekmény történt, melyek miatt rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárások indultak. Ezen eljárásokat a sajtó fokozott figyelemmel kísérte és az azokban született döntések széles körben, a nagy nyilvánosság előtt ismerté váltak. ( Pl. megjelent ügyészi határozat teljes terjedelmében az interneten, rendőrségi határozat került ismertetésre az egyes televíziós hírműsorokban. ) E határozatok indokolásában olyan általános megállapítások szerepelnek melyekből kitűnően a tojással való megdobás a testi épségre veszélytelen, legfeljebb szennyeződést idéz elő, továbbá, hogy az ilyen magatartás nem tekinthető kihívóan közösségellenesnek, mert az belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Ezek ismeretében alakult ki az a meggyőződés az eljárás alá vont személyben, hogy cselekménye nélkülözi a jogellenességet, azaz megengedett magatartás. E tévedésre alapos oka volt, hiszen ezek a tájékoztatások - közvetve - autentikusnak tekinthető forrásból, hatóságoktól származtak. ...
A bíróság álláspontja szerint így esetében fenn áll a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény ( továbbiakban Sztv.) 9.§. (2) bekezdésében írt felelősséget kizáró ok: a cselekmény jogellenességében való tévedés. E törvényhely szerint ugyanis nem vonható felelősségre az , aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy magatartása nem jogellenes és erre a feltevésre alapos oka van. Ez okból a bíróság az eljárást megszüntette...(Fővárosi Bíróság közleményei)
Hm. Úgy látszik, a fentebbi, bírósági tárgyaláson történtek valahogy elkerülték a kedves ártatlan tojásharcos figyelmét. Hiába, no, nem olvashat el mindent szegény.
Szóval ez lenne a precedens-elv. Mindegy, hogy egy korábbi döntés rossz volt, a lényeg, hogy megvolt. Tk. kaptafa-elvnek is mondhatnók - jobban is fedi a lényeget. Végülis megértem a bíróságot. Gondoljunk csak bele: hát nem egyszerűbb mindent rákenni a korábbi esetre, mint szöszmöszölni az újabb eset újabb körülményeinek a mérlegelésével? Kinek kell az a sok munka? Így is agyon vannak terhelve szegények, évekig kénytelenek altatni sokkalta fontosabb ügyeket, azt se tudják, hol áll a fejük. Csak nem fognak ilyen kis piti tojásügyekkel bíbelődni?
Tojást dobált szegény munkanélküli, hát istenem. Kell neki az a kis szórakozás, nemde? Ugyan mit is kezdene magával unalmában? Szegény szülei is bizonyára nyugodtabbak, ha szemük fénye inkább tojásforradalmár, semmint bérrabszolgaként agyon dolgozná magát valami gaz tőkésnek. És hát egy szem tojás, mi az? Megvett 1 (azaz EGY) db tojást a boltban a zsebpénzéből - nyilván a szülői apanázsból ennyire futotta. Teljesen életszerű. (Ott vannak pl. a szinglik is. Azok is általában 1 (azaz egy) db tojást vásárolnak alkalmanként.) Ugyan kérem, méghogy garázdaság! Ártatlan szórakozás. Nem szabad összetörni egy érzékeny, heteromagyar fiatal lelket holmi elítéléssel, büntetett előélettel, meg ilyesmivel.
Khm. No persze, ha a Tekintetes Bíróságot célozná valaki tojással, az merőben más lenne. Természetesen. Hát ha még el is találná! Mert tárgyalóteremben vannak társadalmi, együttélési szabályok. És persze tárgyalótermen kivül is. Ha a célszemély bíró. De csakis akkor. Különben, az utcákat megszálló, uszító, lincs- és pogromhangulatot gerjesztő magándiktátorokat ki nem sz@rja le? Demokrácia van itt, kérem, és ebbe minden belefér. Aki erősebb, azé a vár. A gyengébbnek meg ott a veszítés szabadsága. Evolúció.
A Tekintetes Bíróság nem állhat a demokrácia fejlődésének útjába. És ez az út nem egy rózsákkal kikövezett sétány. Ez, kérem, kockakövekkel van kirakva, melyek a tojásokhoz hasonlatosak: néha repülni vágynak. Ilyen a természetük. Hogy valakit eltalálnak? Na és? A demokráciáért meg kell küzdeni. És minden harc áldozatokkal jár. És akkor jöttök nekem az ártalmatlan repülő tojásokkal? Cccö! Egy kockakő! Az már valami! Férfiasabb! Természetesen a Tekintetes Bíróság áldozatos munkával arra is meg fogja találni a megfelelő kaptafa-előzményt, hogy a kővélemény szabadságát is tiszteletben tudjuk tartani.
A Tekintetes Bíróság megértéssel fogja hallgatni az eljárásba vont személy azon védekezését, hogy az utcakövek, utcabútorok felszedése, kordonok szétbontása, szétverése, dobálása, már megszokott dolog, bevett gyakorlat, sőt, helyénvaló cselekedet a vélemény-nyilvánításra, hiszen ezt mondja a hírtévé, a magyar nemzet, az echo tévé, a kuruc.info, a barikád.hu, a jobbik.hu, a szentkoronarádió, meg ilyesmik. Hogy esetleg néhány más média mást mond, arról ő nem tudhat, hiszen azokat nem olvassa, nem hallgatja. És olyan ítéletekről sem hallott, hogy ilyesmikért elítéltek volna másokat. Tehát igazán joggal hiheti szegény utcaharcos, hogy ezek mind nem jogellenes cselekmények.
És különben is! Inkább köszönjétek meg, hogy nektek hagyom a lehetőséget, hogy védjétek meg a demokráciát. Vagy harcoljátok ki magatoknak! Úgy, ahogy tudjátok. Ha meg nem sikerül, magatokra vessetek.
Csak engem hagyjatok békén! Fontosabb teendők várnak rám: itt van nyakunkon a Bíróságok Napja (jul.15.)*, amikor is jól kitüntetjük, vállonveregetjük magunkat, ügyekkel ekkor nem(sem) foglalkozunk. Mert 1869. évi IV. törvénycikk hatályba lépését csak úgy tudjuk méltón megünnepelni, hogy egy teljes munkanapot rááldozunk (az adófizetők pénzéből). A törvénycikk ugyanis kőbe vési a mindennél erősebb bírói hatalmat: a bíró - a törvényben szigorúan meghatározott eseteket** kivéve - elmozdíthatatlanná és áthelyezhetetlenné vált. És ez a ~150 éves alapszabály minden pénzt megér.
__________________________________________________________________________
Hát, nem csodálom, ha az Alkotmányt leértékelve árulják.
Bár szerintem a 20% kevés.
__________________________________________________________________________
* ("Kiemelkedő jelentőséggel bír a bírói függetlenség deklarálása, amely szerint a bíró csak a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak* volt alávetve.") Törvényerejű szokás: hogy ez vajon mi lehet?
** Ezekre az esetekre még kíváncsi lennék.
