Halálosan fáradtan távolodom bérrabszolgaságom helyszínétől, ugyanazzal a járattal.
És két utas (egy férfi és egy nő) beszélgetés-foszlányai érik a fülemet. Hogy pontosan mi a beszélgetés tárgya, nem világos, mintha valami ünnepi készülődési láz keretében történő beszerzésekről esne szó, azon belül is valami méretekről.
És egyszer csak azt hallom: a te araszod nagyobb, mint az enyém. Hm. Egyből feléledek. Különös: talán még soha nem hallottam birtokos raggal az arasz szót. És elkezdem ragozni: araszom, araszod, arasza. És ahogy ismételgetem magamban, egyre furcsább a hangzásuk. Nem tudom, másoknál hogy van ez, de velem gyakran előfordul, hogy ha egy egyébként teljesen mindennapi szónak hirtelen belegondolok a tartalmi és alaki viszonyaiba, és elkezdem ismételgetni, akkor a szó egyre furcsább, egyre idegenebb. Hátha még egy ritkán használt szó(alak).
Az arasz szóról viszont a Kereso.hu jóvoltából többet megtudhatok:
Nálunk és másfelé is régi hosszúságmérték, a felnőtt férfi kifeszített tenyerének hossza a kis- v. a középujj hegyétől a hüvelykujj hegyéig.Nem tudom, észreveszi-e a Nyájas Olvasó a nemi diszkrimináció enyhe jeleit a fenti definícióban? Tehát e szerint nők araszáról nem is lehetne beszélni. Nyilván a fenti beszélgetőtársak sem voltak ennek tudatában.
Hm. Remek, és duplafenekű kvíz-kérdés lehetne:
Kérdés: Mi az, ami csak férfinak lehet?
Válasz: Arasza.
Jó, mi?
Nekem a legjobban ez a szóalak tetszik: arasza. Szerintem amennyire szokatlan, legalább annyira fantasztikus :-D