Csak most találkoztam e névváltozattal.
Hasi-tasi.
Fantaszikus!
A nők okos megoldást eszeltek ki... - attól tartok, nem a nők eszeltél ki, hanem a gyártók.
Nem tudom, másnak feltűnt-e már, de a női táskák a legkevésbé sem prakitusak. Mint ahogy általában a ruházat sem. Valamiféle téveszméből kifolyólag a női ruházat (meg a táska) csak és kizárólag csaléteknek való, csak díszcsomagolásnak, hogy az áru, a női test minél étvágygerjesztőbb legyen. Azt pl, hogy miért nincs a női ruhán zseb, Esther Vilartól (Az idomított férfi) tudhatjuk meg: azért, mert "a nő nem dolgozik", ellentétben a férfival. Tehát nincs szüksége semmire, csak "a férfi"-re, aki mindig mindent "a nő" helyébe hoz, "a férfi" helyette, neki dolgozik, lót-fut-robotol, mi több: jutalomnak tekinti a felmagasztalt nőtől, aki kegyesen engedi, hogy érte élhet-halhat.
Aki esetleg a tiszta forrásra vágyna, ime: Esther Vilar: Az idomított férfi
Hm. Mint oly soxor, megint elbizonytalanodtam női mivoltomat illetően. Esther Vilar szerint ugyanis a nő arról ismerszik meg, hogy nem dolgozik. Én viszont dolgozom. Vilar szerint a férfi az, aki dolgozik. Tehát én férfi vagyok. Hm. Nem tudom, Vilar a könyvírást munkának tartja-e? Mert ha igen, akkor ő maga is férfi. Hehe. Azért érdekelne, erre mit mondana...
(Esther Vilarról később még lesz mit mondanom.)