Orbán Viktor 9. évértékelő beszéde, Jövő Háza Központ (Millenáris Park), Budapest, 2007. február 16.
"Valahogy úgy érezhettük magunkat mi magyarok, mint egy régi keleti történetben az egyszeri ember szamara, amelyik beleesett a kiszáradt kútba." - ha én Orbán Viktor nyájába tartoznék, vagy tudnám, hogy a "mi magyarok"-ba engem is beleért, én biza kikérném magamnak, hogy leszamarazzon.
"nyilvánvaló, hogy a kormányoldal támogatja a szélsőjobbos akciókat." - sok van, mi nyilvánvaló, de ennél nincs semmi nyilvánvalóbb.
Ennél már csak akkor lehetne még nyilvánvalóbb, ha némi bizonyítékkal lenne alátámasztva. Mert így nem több puszta rágalmazásnál. Egy jogvégzett parlamenti képviselő, a nagy ellenzéki párt képviselője ne tudná ezt? Nem hiszem. A kordondöntés óta (az is) nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor gátakat is bontott és ezennel teljességgel gátlástalanná vált. Mindent egy lapra tesz fel - kerül, amibe kerül. Az országnak. A népnek. Már nem is annyira a győzési, mint inkább a döntési vágy hajtja. Dönteni korlátot, kormányt, de különösen Gyurcsány Ferencet eldózerolni.
És arról is bizonyságot szerzett, hogy semmi sem áll útjában. Se törvény, se lelkiismeret, se önbecsülés, semmi ilyen fölösleges dolog. "Orbán Viktor annyi folyót léphet át, amennyit csak akar, esetleg tavakat és tengereket is, plusz vízesések, nem fog történni semmi, nyugodt lehet..." (Para-Kovács Imre: Kurva ország - részlet 2007-02-04)
És látta: hiába provokál, hiába mutatja a példát, hiába jelez, hogy mozdulni kell: nem történt különösebb botrány, nem mozdult a tömeg. Hát akkor mindent bele! Mindent egy lapra.
"...mindig egy régi Lenin-idézet jut az eszembe. Így hangzik: 'A kapitalisták azok, akik eladják nekünk azt a kötelet, amire majd felakasztjuk őket.'" - nocsak! A forradalom meghirdetése a kapitalizmus megdöntésére? Hm. Orbán Viktor addig araszolt jobboldalon szélre mígnem átért a balszélre?
