Öt éve, december 5-én hunyt el
Szalai Pál (1935-2003), közíró, a Beszélő egykori munkatársa, a Charta '79 egyik aláírója. Töredékek róla:
"A társadalmi baloldal egyik legnépszerűbb, legbecsületesebb és erkölcsileg legmagasabban álló személyisége távozott körünkből, akit egyformán tiszteltek a Baloldali Alternatíva Egyesülésben, az Eszmélet szerkesztőségében, a Humanista Társadalmi Egyetemen, az ATTAC-ban, a Magyar Szociális Fórumon és az MSZP Baloldali Tömörülésében."
"...sohasem szokott hozzá az új rendszer emberellenes erkölcsiségéhez, amelyben egy pénzügyi mutató összehasonlíthatatlanul többet ér, mint akár 100 ezer ember élete. A rendszerváltás után – kezdetben – néhány más dolgon is meglepődött, “többet várt” a polgári demokráciától. Meglepte a fasizmus, a nyilas “kultúra” feltámadása, szerette mondani, nem azért harcolt a régi rendszerben a demokráciáért, hogy apja (akit 1944 karácsonyán lőttek agyon a nyilasok) gyilkosai reinkarnálódását kelljen megtapasztalnia. Ez azután megnyilatkozott a történelem “átírásában” a régi horthysta uralmi elitek stílusában."
"Elutasította az állami kitüntetést, mert rajta lett volna a koronás címer, márpedig ő a Kossuth-címer híve volt."
2008. december 5. Budapest, Szent István park: emlékezés Szalai Pálra.
Van bőven mit bepótolnom: 2002-ig abszolút nem foglalkoztattak politikai dolgok, és annak szereplői sem. (Valójában most is boldogan tudnék élni nélküle.) Így aztán röstellkedve indulok a megemlékezésre hívó szóra: fogalmam nincs, ki volt Szalai Pál. De mert olyan emberek hívnak, akikhez nem állok messze jelenkori elveimmel, hát megyek.
Egész szép számban összegyűltünk, több ismert arcot fedezek fel.
Már idő van, de még várunk: aki egy kis beszédet fog tartani - Tamás Gáspár Miklós - még nincs itt. Telefon: jön, csak késik egy kicsit.
Tíz perc nem vészes, az időjárás is kedvező, beszélgetünk.
És hamarosan fel is tűnik TGM. 
Rövid emlékező beszéd - tudatlanságom enyhülni kezd.
A beszéd után elindulunk megkeresni az "emlékfát". Mivel nincs emléktáblája Szalai Pálnak, hát egy fával helyettesítjük. Egy szál virágot rögzítünk rá szalaggal.
Tamás Gáspár Miklós: Szalai Pál meghalt (NOL.hu, 2005. január 15.)
Krausz Tamás: Egy el nem mondott temetési beszéd – Szalai Pál emlékére (Eszmélet)
Szalai Pál: Két vitairat - A bibótlanítás zsákutcája & A szocialista és a liberális értelmiség közötti párbeszéd feltételei ( Mozgó Világ, 2000 november)
