A csupasz tények a rendőrségi közleményekben: police.hu, 2008.07.05.
És a sajtótermésből:
"Talán a "magyarok" kifejezés sem állja meg a helyét arra a társaságra, akik ezen a délután a melegek ellen vonultak. Aki legalábbis a náci Németország haditengerészetének zászlaja alatt vonul fel, arról nehéz ezt elképzelni. És egyáltalán: úgy látszott, hogy a melegek valójában csak az ürügyet szolgáltatják egy újabb balhéhoz." (Hírszerző.hu: Szolid melegek, őrjöngő "magyarok" - videóriport és képgaléria a melegfelvonulásról, 2008-07-06 10:00)
Apropos, náci: ezt vajh mire is véljük? ->
Érdekes szófordulatokra bukkanhatunk néhol:
"Elítéljük a fasiszta csoportokat, amelyek támadják a Büszkeség napja felvonulás résztvevőit - áll a Társadalmi Igazságosságot Mozgalom nyilatkozatában...A hangadók, akik az említett csoportok elleni támadásra uszítják követőiket, azt harsogják, hogy ezek az emberek felelősek a társadalmat sújtó számos problémáért. Ily módon hatékonyan elterelik az emberek figyelmét a valós problémákról és okokról. Ezáltal a II. Világháború előtti fasiszta mozgalmak közvetlen eszmei utódaivá válnak." (Hírextra.hu: Az ATTAC elítéli az antimeleg zavargókat, 2008. 07. 05. 09.10)
Hm. Antimeleg. Lám: a pusztítás és az alkotás (j)egyben jár. Eddig még nem találkoztam ezzel a szóképződménnyel. Tetszene is - csak nem ilyen áron, amekkorát fizetünk érte.
"A környék szórakozóhelyei megteltek az érdeklődőkkel." (HVG.hu: Rendőrök és rendbontók / A felvonuló melegeket homofóbok dobálják Molotov-koktéllal – kronológia, 2008. július 05. 19:40 )
Nem is tudom, talán tüntetésturizmusnak mondhatnánk...Különös csengése van a "szórakozóhely"-nek. Elképzelem, amint az érdeklődők jeges koktélokat kortyolva szemlélik a teraszokról, amint a molotov koktél forrósítja a meleg helyzetet...
"...a felvonulók...a kéretlen tárgyakra nem reagálnak." (Hírextra.hu: Dobálták a melegeket, felgyújtottak egy kisbuszt, megtámadták a képviselőket, 2008. 07. 05. 20.05)
No. A spam új jelentéssel bővül. Ugyanakkor érdekes lenne tudni, egy felvonulás alkalmával mik lehetnek a kért tárgyak?
És akik elsőként szóltak - munkaköri kötelességüknek (is) eleget téve:
"A szocialisták kötelességüknek érzik, hogy a barbárság, a kirekesztés minden formája ellen küzdjenek. Hol a kétharmados többség hiánya, hol az Alkotmánybíróság álláspontja következtében ma kevés jogi fogódzónk van a gyűlölet és a megbélyegzés tiltására. Az erőszakot azonban ma is tiltja a törvény és elítéli az ország. Azoknak, akik a különböző kissebségekkel erőszakoskodnak, tudniuk kell: a tisztességes többséghez képest ők vannak igazán kisebbségben." (Lendvai Ildikó, mszp.hu: Az MSZP a melegfelvonulást ért támadásokról, 2008. 07. 05. 19.35)
"Mindenkinek dolga - az SZDSZ is ezt teszi - hogy szolidaritását fejezze ki azokkal, akik nehéz helyzetben vannak és atrocitásokat szenvedtek el a melegfelvonulás kapcsán." (szdsz.hu, Fodor Gábor: a Magyar Köztársaság szégyene, ami szombaton történt, 2008. július 5.)
"A szakállamtitkár úgy fogalmazott, hogy minden társad csoport jogát tiszteletben kell tartani." (Hírextra.hu: Az esélyegyenlőségi szakállamtitkár elítéli a történteket, 2008. 07. 06. 06.52
Bár igaz, végülis a szolidaritást kenhetjük a hajunkra, miután kimostuk a meneteléskor szerzett tojás, zöldség, savtermést, és ki tudja, még milyen szmötyit, a megvert, megsérült emberekről, a milliós károkozásról (amit persze szintén mi fizetünk) nem is beszélve. De azért mégiscsak valami. Az meg, kedves Lendva Ildikó, hogy tudják-e magukról, hogy ők a "hangos kisebbség", nemigen számít. Magas ívben teszek erre. És valljuk csak be: ha övék az erő, a tér, az utca, a jogszolgáltatás - pénz, paripa, fegyver - , akkor alapos indokkal teszik.
A jobbpart nem képes túllépni önmagán: elítéli ugyan, de ugyanazzal a lendülettel hozzáteszi, mint mindig: "de...". És ezzel semmissé teszi az elítélését.
Vannak helyzetek, amikor nincs helye "de"-nek. Teszem azt pl., valaki azt mondja nekünk: szeretlek, de...
Meg: hát nem helyes ugyan, hogy nyereségvágyból, előre megfontolt szándékból gyilkol valaki, de...
És végül az én "közleményem":
Ahogy elnézem ezeket az embernek látszó, a gyűlölet ünkivületében tajtékzó, a pusztítás - és igen: a lincselés, a vérontás - vágyától majd szétrobbanó hímnemű lényeket - talán választanám én is inkább a melegséget. Még jó, hogy ettől a dilemmától mentesülök - lévén születésileg nő.
