Kedves e-vita a jogászság is egy szakma. Van sokszor az évezredek során /mint a esetünkben is/kialakult fogalmi-apparátusa.A római jog /ezt a jogászok már első évben tanulják/, a tulajdonjognak három un. részjogositványát különbözteti meg. A használat, a birtoklás és a rendelkezés jogát.Van amikor ez teljesen egybe esik, de gyakran válik külön. Például ha van egy lakásod, amelynek Te vagy a tulajdonosa, de bérbe adod, akkor a rendelkezés /eladás,vagy más módon történő elidegenités,pl csere/ joga a tied marad, de a használat és birtoklás joga, a bérleti idő tartamára a bérlőé! sőt akár még Veled szemben is megilleti ilyenkor a birtokvédelem joga.

Kedves Sztivi, ez mind szép és jó - elvként. És tananyagnak. Viszont a gyakorlatban mi alapján döntik el, hogy akkor most melyikről van szó? Esetemben csak simán együttlakás esete forgott fenn az én tulajdonú lakásomban, ahol a szóbanforgó tárgyak tulajdona és használata is tökéletesen elkülönült. Szerintem a lakótársam sem nem birtokolta, se nem használta, se nem rendelkezett a szóbanforgó tulajdonaimmal (legalábbis jogszerűen semmiképp) - mivelhogy mindezt én tettem velük. És az eljárás kezdetén, alatt, és lezártával is ezeket úgy kezelték, mintha nekem semmi közöm nem lenne a saját dolgaimhoz. Egyáltalán: kapásból azt vélelmezték, minden megkérdezésünk, ill. jegyzőkönyv nélkül, hogy minden cucc a lakótársamé. Az, hogy nem voltam jelen a lefoglalásnál, még csak-csak elmegy, de hogy utólag se vontak be, mint a tárgyak teljeskörű jogszerű tulajdonosát - hát kíváncsi lennék arra a magyarázatra, hogy ez miért rendben lévő dolog. Tehát gyakorlatilag tőlem eltulajdonították (a jelek szerint leginkább az ügyész), és a lakótársam tulajdonába helyezték.
Ha ennek jogszerűségét valamilyen tankönyv alapján elmagyarázod, érdeklődve várom.
Egyébként, sztivi, valahogy gondoltam rá, hogy a jogászság egy szakma. Azonban pl. az orvoslás is szakma, mégis elvárjuk az orvostól, hogy a beteg számára érthetően mondja el, hogy mi a baja, hogy netán mit miért csinál a testével/testében, és hogy láthassuk minden, a saját betegségünkre vonatkozó iratot (leletet, stb.) Pedig az orvos is tanul latinul. Ráadásul orvosi (ismretterjesztő) könyvek a laikus számára bőven hozzáférhetők, melyekből a betegségekkel, a szervezete működésével megismerkedhet. Ez a jogról mintha nem lenne elmondható. Tehát a törvények, amiket az álompolgárnak be kéne tartania, az álompolgár számára nem érthetők. És szerintem ez nincs így jól. Ettől még nem mondtam azt, hogy a jog nem egy szakma.