Nekem rendkivül visszás ez az eszem-iszom, ahol a dumálgatás mintha csak ürügy lenne.
Ha nem is így van, akkor is ez jön le róla.
Nekem.
Amikor vérkomoly témákról van szó, akkor nekem közben ne eszegessenek, iszogassanak drága étteremben drága ételeket-italokat (az én pénzemen).
Valahogy nem illik össze a téma és a körítés.
Magyarul: disszonáns.
Nem hiszek a "munkaebéd", "munkareggeli" munkafunkciójában.
Olyan ez, mint a trendi meeting-mánia: egy, a multik működéséről szóló remek kis könyvecskében (Lőrincz Zsolt: Multi) olvasható az adekvát definíció: "meeting: a csoportos semmittevés legmagasabb szintű megnyilvánulása".
Nos a munkaétkezésen legalább esznek-isznak.
Legalább a résztvevők.
(Az én pénzemen.)
Van abban a népi örökzöldségben valami igazság, hogy: magyar ember evés közben nem beszél.
Nem az irigység beszél belőlem, mégha egyesek ezzel vádolnának is: én aztán elmennék az evés temetésére, csak muszájból eszem (egyet, a süteményt kivéve - azt szerelemből :-)): csak pénz, idő, fáradtság - ezeket mennyi minden magasabb(?) szintű dolgokra lehetne használni. Dehát a materializmus törvénye gúzsbaköt: a matéria a főnök.
A másik pedig: ha nem tévedek, ezek a dínomdánomok is az mtv, azaz a mi pénzünkből van finanszírozva. És ezt a pénzt szvsz drága kajapia nélkül hasznosabban el lehetne költeni. Bár nem tudhatom, hogy ez-e a (természetbeni) fizetség a közreműködőknek a szereplésükért, vagy még kapnak pénzt is rendesen?
A másik pedig: számomra a gondolatok hitelessége szenved csorbát: sokan vannak, akik a potyakajáért bármi ellen, bármi mellett képesek "érvelni". (Tisztelet a kivételnek.)
(Láttam már pl. konferenciákon: komoly(nak) látszó üzletemberek, "managerek" hogyan vetik rá magukat a potyakajára: mint akik az éhhalál küszöbén vannak. Undorító. Én inkább nem is ettem. Elvették az étvágyam.)
A másik meg: valahogy mintha ez a moderáció se lenne rendben. Ha van egyáltalán.
Ebben kicsit hasonlít a szerencsére megboldogult Gang c. borzadmányra.
Csak úgy beszélnek keresztbe-kasul egymáson.
Bár ha belegonolok, itt egy fontos moderáló tényező, amely megszabja a beszélgetés ütemét: a falatozás, rágás, kortyolgatás, nyelés.
Szemléltetve: az anyagé az elsőbbség, a szellem csak utána.
A másik meg: az mtv.hu honlapján nem vagyok képes felfedezni a szálat, ami az A la Carte műsor oldalára vezetne. Ez a honlap is elég gagyi: túlzsúfolt, nehezen áttekinthető, nem látni a rendszert benne. Sehol nem lelem az egyik legfontosabb infót se, pl. a "Kapcsolat" vagy "Elérhetőségünk" vagy ilyesmit. Vagy jól el van dugva. (Vagy én vagyok vaksi.)
Nem lelem egy webhely (site) legfontosabb funkcióját: a keresést.
Még jó, hogy a Google valahogy segítségemre sietett (nem is tudom, mi lenne velünk Google nélkül), amiből adódik, hogy a Magazin rovatban kell tovább keresgélni: A la Carte Közéleti étlap. Az elérhetőség persze itt is jól el van dugva, nehogy már első pillantásra láthassuk, hova írhatunk, sms-ezhetünk. Bizonyára ez a védelem a levél- és üzenettömeg mérséklésére. No kérem, ime, máris egy hasznosabb dolog, amire inkább lehetne/kellene fordítani azt a pénzt, amit a menő ételekre, italokra költenek.
Annyi pozitívuma legalább van a dolognak, hogy a fetni linkek az MTV videotárában utólag is meg lehet nézni a műsorokat.
Bár én inkább csak hallgatom. Ki kíváncsi arra, hogy ki mit hogyan eszik?