A hitelesség neked annyit jelent, hogy ki írta? Ha tudod, hogy egy professzoré a cikk, akkor nyugodtan elhiszed? Én nem.

Ha a cikkben szereplő állítás, dátum, adat végén ott a kis számocska, mely utal a felhasznált objektív és semleges forrásra, akkor elhiszem. Akkor is, ha azt egy 12 éves suhanc írta. És én nem tartok hitelesnek egy mondatot, cikket, ha arra semmilyen forrás nincs megadva, de esetleg egy "szakértő" írta.

Sztem ez ilyen egyszerűen működik.

Nem. Olyat adtál a számba, ami nem volt ott.
Ha azt mondom, hogy nem süt a nap, az nem azt jelenti, hogy hóvihar van.

Nem volt időm jobban kifejteni első körben.
Most se sok :-)
De kicsit többet talán: a nevesítés csak szükséges, de nem elégséges feltétel a hitelességhez.
Ha el tudom helyezni a szerzőt térben és időben, ha van valamiféle megfoghatóséga, elérhetősége, az valamiféle felelősségvállalást jelent.
A szélhámosság is olyan, mint pl. a zárfeltörés az ajtón: tudjuk, hogy minden zár feltörhető, ám mégse szoktunk tárva-nyitva hagyni ajtót, ablakot, kaput. Valós névvel is lehet csalni, sumákolni, természetesen. De mégis nagyobb, több rá a lehetőség, az esély, a valószínűség az anonim virtualitás jótékony homályából.

Sztem ez ilyen egyszerűen működik.

e-Vita:

Oly korban élünk, (de szépen mondtam!),melyben az információ ugyanúgy szájhagyomány útján terjed. "Hirnök jő, s lihegve szól" : a margarin öl!-hhhhhh-(butít és nyomorba dönget.)A dolog nagyjából úgy zajlik, hogy egy kutatócsoport hosszas munkával előállít egy vaskos dokumentumot. Azutás sebtiben összehívnak egy sajtótájékoztatót. Itt ismertetik a végeredményt, a hitelesség kedvéért néhány szakmai betét és kifejezés beszúrásával. A sajtó népe buzgón jegyzetel és magnóz, majd otthon a hasábméretnek megfelelően világgá röpíti az információt. Ami már nem egyezik szó szerint az eredetivel. Azután mind többen átveszik és tovább adják és így tovább. A szakmai hitelességet, azért mindenki szem előtt tartja?, az eredeti kifejezések felhasználásával.(széndrogén,telítés meg ilyenek.) A részletek unalmasak. Így jutunk el a szívbarát margarintól a gyilkos margarinig.

Karla: nem vagyok benne biztos, hogy hova is tegyem a mondókádat - mit is állítasz pro vagy kontra.
Mindazonáltal a sajtó, a média és a hitelesség - pláne manapság - viszonya igencsak, és egyre inkább, kérdéses.

...folyt.: Bulvárosodó, profitéhes világban élünk: mindegy, hogy igaz-e, hiteles-e, csak minél szaftosabb (vagy: zaftosabb? hm. ennek utánanézek majd), minél meghökkentőbb, véresebb, por(rn)osabb legyen. A küszöbindex meg csak nőttön nő. Egyre sokkolóbbnak kell lennie a "hírnek", az "infónak", hogy ráharapjon a dagonyázni vágyó istenadta nép.
Aki pedig hitelességre vágyik, az a média által átkonvertált "információt", "hírt" erős filterrel szűrve engedi magához, és csakis a tényszerűségre utaló kulcsszavakat rögzíti: a kutatócsoport, és/vagy a dokumentum nevét - esetleg pár kulcskifejezést (margarin), és ezek alapján megpróbálja fellelni a "tiszta forrást". Az internet amennyire segíti a hiteltelenséget, annyira a hitelességre való törekvést is: a kulcsszavakat a google-ba beütve elég gyorsan nyomára lelhetünk a tiszta forrásnak.

Szerintem jogos, amit NCurse írt. A nevesítés sem nem szükséges, sem nem elégséges feltétele a hitelességnek, maximum valószínűsíti azt.

A Wikipédiát sokan szeretik kritizálni. Én arra lennék kíváncsi, hogy például te hányszor használod naponta, milyen jellegű információkat gyűjtesz, és eddig milyen hátrányod keletkezett abból, hogy téves információt használtál fel a Wikiről?

Hogy csatlakozzam a sorhoz, a dolog ilyen egyszerű: rendelkezel azzal az információval, hogy a Wikipédiát bárki szerkesztheti. Ez a metainformáció segíthet abban, hogy ne bízz vakon a Wikiben, ha tétje van a dolognak (pl. szakdolgozatot írsz, tudományos publikációhoz keresel forrást), de használd egészséggel, ha csak gyorsan szeretnél tájékozódni.

Kedves wikipediás kalandomat juttatja eszembe e poszt:
www.joljarok.hu/blog/archives/226

Asszem: ezexerint nézetkülönbség van közöttünk.

Semmit sem kritizálok divatból vagy élvezetből - ehhez túl rövid az élet.
Nálam az olyan szövegek, melyek írójáról egy álnéven kívül semmit sem tudok, a hitelesség minimumát nem érik el, és mint ilyenek, kiesnek a szűrőmön.

Nem mondom, hogy soha nem olvasok el álneves-anonim szövegeket (itt van pl. a tied :-))de még mielőtt bármit is gondolnék az írottakról, beütöm a tényszerűnek látszó kulcsszavakat (ha vannak ilyenek) a Google-ba, és ott próbálok meg hitelesebb forrásokból eligazodni. Ha ilyeneket nem, vagy csak ellentmondásosakat találok, akkor a továbbiakban nem foglalkozom az "infóval", a szöveggel és írójával.

Ebből következik, hogy a Wiki nálam csak 20-adrangú "infóforrás", csak akkor fanyalodok rá, ha a Google úgy dobja ki, hogy nincs használható egyéb forrás.

Hátrányom persze, nem származott e kevés használatból sem, mert ha mást nem is, de további linkeket szoktam benne találni, és máris megyek tovább.

Hogy csak úgy kedvteléses "gyors tájékozódáshoz" elsődlegesen használjam, tudván kérdéses hitelességét - nos, ez sem "tét nélküli", hiszen a drága időm mindenképp elvész.
És talán mondanom sem kell, hogy rövid az élet effajta szórakozásra. Is.

Egyetértek a cik írójával sőt, sokkal nagyobb gondok is vannak a Wikipedián:

vilagnezet.blog.hu/tags/wikipedia

Üdv: IGe

Köszönöm IGe a véleményedet. Jó a neved :-)
Bekukkantottam hozzád futólag, kissé bonyolultnak tűnik számomra, hogy most Te mi ellen/melett is folytatsz szélmalomharcot...
Majd ha lesz időm (merek nagyot álmodni), megpróbálom értelmezni :-)

A nevem csak a monogrammom. IGe = Iván Gábor elemér. Szélmalomharc?:-) ÁÁÁÁ nem. Annál azért sokkal hatékonyabbak a módszereim. Rengeteg dolog történt már a gondolataim hatására. Egyébként meg amolyan Woody Alenesen is tudok viselkedni:

P-DOX idézetek, szálló IGe' k.
www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=1215

Az általam alapított vallásról meg itt olvashatsz röviden:

P-DOX vallás. Mi is az?
www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=1214

Üdv: az élő IGe

IGe: köszi az infókat. Hm. Szerencsés neved van, amit így lehet rövidíteni. Bár az én blognevemnek (általánosan használt e-nicknevemnek) is van köze a valódihoz. Mivel négyszemközt vagyunk, neked elárulom (de ne mondd el senkinek) e-rdei éVA.
Hát kicsit áttételesebben jön ki belőle az e-Vita. De meg tudnám magyarázni, ha akarnám.
:-D