[A 2009.09.3.-i Metropolban megjelent egy olvasói levél (Vándorhelyi Éva, Gödöllő:  http://metropoint.metro.lu/20090903_Budapest.pdf), mely szerint felháborító a szabad gyülekezési jog ill. véleményszabadság korlátozása szélsőjobbos, fasisztának látszó alakulatokkal, rendezvényekkel kapcsolatban. Az erre való reagalásom(1) az eredeti levél ismerete nélkül is "önjáró".]

Hölgyem! Az egyén szabadságának a másik ember szabadsága jelöli ki a határát.(2)


Nem tudok meleg, baloldali, liberális, sem egyéb "másfajta" magyar állampolgárokról, akik uszító szövegekkel, személyes adatok kiszolgáltatásával, katonai jellegű külsőségekkel, alakulatokkal, közvagyon rongálásával, utcakövek, Molotov koktélok röptetésével, tankok elkötésével, fegyverekkel nyomatékosították volna szabadon véleményüket, mely szerint minden, tőlük különböző ember alsóbbrendű, és üldözendő, elpusztítandó lenne.


A gyülekezés és vélemény szabadságának jogát, - miként a hazafiasságot - több éve kisajátította magának a szélsőjobbos platform (politikai pártok, civil szervezetek, militáns alakulatok, média összehangolt munkája eredményeként). E szabadságjogok örve alatt minden alkalmat és eszközt felhasználnak arra, hogy a tőlük eltérően élő és gondolkodó magyar állampolgárokat megalázzák, emberi méltóságukat sárba tiporják, fizikailag megfélemlítsék, ellenük kirekesztésre, tettlegességre buzdítsák az egész társadalmat - melynek következményeként e "más típusú" állampolgárok évek óta nem tudnak (zavartanul, félelem nélkül) élni szabadságjogaikkal. Ezért a látszat, hogy a szélsőjobbos "programok" kevés embert zavarnak.

Javaslom Önnek és eszmetársainak az Alkotmány(3) XII. fejezetét, a BTK 269§ b) pontját(4) alaposabban tanulmányozni.
Amint a 30/1992. AB határozatot(5) is - Sólyom László, az AB akkori elnöke aláírásával -, mely szerint: "...a közösségek méltósága a véleményszabadság alkotmányos korlátja lehet."

Hogy a jog betűjét és gyakorlatát miért nem sikerül immár 20 éve szinkronizálni, erről a mindenkori politikai-állami hatalomnak kellene számot adnia.

_________________________________________________
(1) A szövegemet ugyan elküldtem a Metropol szerkesztőségébe, de valószínűleg nem fog megjelenni - a lapgazdák nemigen vállalják az ilyen hardos szöveget, pláne ha az nem a jobbpartról jön. Vagy, ha meg is jelenik, a papírmédia tér- és időbeli korlátozottsága nem képes az eseményekkel, ill. a mondanivalóval úgy szinkronban lenni, mint az internetes felület.

(2) Benjamin Constant (1767-1830), svájci születésű francia gondolkodó, író, politikus és filozófus. http://hu.wikipedia.org/wiki/Benjamin_Constant

(3) A Magyar Köztársaság Alkotmánya http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=94900020.tv

(4) 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről: (Közösség elleni izgatás)
269. § Aki nagy nyilvánosság előtt
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) 30/1992. AB határozat (http://www.mkab.hu/external/hucontkeres.htm)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

És ami a papírra szánt terjedelembe nem fér bele, mindkét part figyelmébe ajánlva:

1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról:
1. § A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.

Nemzetközi egyezmények:

• Párizsi békeszerződés, 1947: II. rész, politikai rendelkezések, 4.cikk, http://www.hunsor.se/dosszie/1947parizsibeke.pdf
• New York-i egyezmény, 1965. (1969.)
• Emberi jogok európai egyezménye