HTML

Bejegyzések


Átép(p)ítés

2009.07.30. 12:21 :: e-Vita

Avagy: Új verziótól ments meg uram, minket!

Nem tudom, Kedves Olvasóm, érzékelted-e, hogy kedves házigazdánk átépítette alattunk a házat.* Ez informatikus (és felhasználói) körökben azt jelenti, hogy nem találod szokott helyén a széket, az asztalt, az ágyat, vagy ha mégis, és szokás szerint rá akarsz ülni, támaszkodni, feküdni, akkor kiderül, hogy minimum billeg, rosszabb esetben a földön leled magad, mert kitörött egyik, vagy másik lába, vagy szögbe ültél, de hogy egy jó darabig (esetleg a következő új verzióig, amikor minden kezdődik előlről) nem tudsz könnyen, reflexszerűen ülni, rakodni, feküdni, hanem egy csomó pluszmunkádba kerül a korábbi napi rutin, azt tutira megnyerted.


De legyek csak igazságos: ahhoz képest, hogy itt nálunk, a blog.hu-nál épp a frontend** lett újjászülesztve, az eredmény nem oly rossz. Legalábbis nem botlok problémákba lépten nyomon, igaz, nincs időm játszásiból faggatni a rendszert komplex módon, hanem csak a blogíráshoz általam rendszeresen használt alapvető funkciókkal dolgozom. Azokkal meg ugyanolyan problémáim vannak, mint eddig***, tehát részemről gond egy szál se.


Viszont arra kérlek, Kedves Olvasóm, ha Te nálam olvasgatás, kutakodás közben valami furcsát, működési zavarnak látszót érzékelsz, akkor jelezd nekem kommentben (az esetleg itt elérhető postafiókomat nem használom, mert spamáradat dugítja), vagy a házigazdáknak.


És mivel állítólag az élesítés megtörtént, és ahogy látom**, korábbi mondókám aktualitása mit sem veszített, és egyébként is olyan remekül zanzásítottam idevágó több évtizedes szakmai tapasztalatomat, hogy érdemesnek látom a háziurak (mert hogy hölgyek nincsenek köztük, erre mérget vennék) átépítéssel foglalkozó belterjes, már nehezen megtalálható blogcikijéhez írt, kissé hosszúra sikeredett kommentemet átmenteni egy magasabbrendű szövegdobozba: egy (saját) blogcikibe. Ezt piszkozatba már akkor izibe megtettem, attól félve, hogy egy háziúr istenségnek hívén magát, úgy dönt, ez a hosszúság nem felel meg egy komment követelményeinek, és sutty, törli.

Bevallom, ez ügyben kellemes csalódás ért: még mindig ott van (2009.07.30.!)


Tehát íme (az előzmény - szükség esetén - az eredeti helyen kereshető.):


2009.07.12. 14:19:41 @elemes2: kedves elemes2, én bár informatikában dolgozom már időtlen idők óta, de azóta se tudtam leszokni a felhasználói nézőpontról, amit a legkönnyebb úgy megvalósítani, hogy mi magunk is használni próbáljuk azt a terméket, amit gyártunk. Ez még akkor is nagyon hasznos, ha mi magunk tudjuk (még emléxünk), hogy milyen kritikus pontot (funkciót, gombot) kell kerülnünk, ha haladni akarunk a saját termékünk használatában.

Tehát én fentebbi kritikai megjegyzésemmel arra próbáltam - sikertelenül? - utalni, hogy nem elég, ha a fejlesztő, üzemeltető, tágabbra tekintve: hírközlő, reklámozó, szervező, marketinges, stb. tudja, hogy egy "információ" mikori, merthogy elvileg nem magának, hanem a Fogyasztónak, Felhasználónak, Ügyfélnek gyárt, szolgáltat valamit, és egy rég elveszejtett elv szerint az Ügyfél (Vendég, Felhasználó...) a Király, hogy mi vagyunk érte, és nem ő értünk. Természetesen ez az elmélet mára már rég kihalt, hiszen a marketing egyetlen dolga az, hogy elhitesse a Felhasználóval, Ügyféllel, Vendéggel, hogy az a termék, szolgáltatás egyáltalán nem sz@r, hanem ellenkezőleg: direkt ilyen, hiszen a gyártó, szolgáltató ezerszer jobban tudja azt, hogy mi kell az Ügyfélnek, mint ő maga, ezért hát higgye csak el, hogy amit kap, az a lehető legjobb, de egyébként se lehetne másképp megcsinálni, mert amit a Kedves Ügyfél szeretne, az nem is megvalósítható, és különben is minek, mert az marhaság. A buta kis ügyfél ugyan honnan is tudhatná,  mi a jó neki, hagyja ezt csak a "szakemberekre".

És még mindig jobban megéri a gyártónak, szolgáltatónak óriási pénzeket belefektetni marketinges trükkökre, hókuszpókuszokra, tudatmódosításra, mint magát a terméket, szolgáltatást jobbítani, mert nyilván ez utóbbi több macerával jár, és kinek kell az a sok munka.

Tehát esetünkben: pontosan tudom, hogy egy informatikai projektnél az időérzet milyen metamorfózison megy át, különösen a határidő közeledtével. Hiszen te magad is beszélsz a projekt "végéről", márpedig egy "vég" egyik alapvető paramétere egy fix időpont. Tehát a fejlesztők mégis csak ismerik ezt, de valszeg nem publikus, másrészt meg azt is tudjuk, hogy egy projekt határideje bizonyos fokig a réteshez hasonlatos: nyújtható, hiszen ezerféle tényezőből pár mindig bejön, ami miatt nem tartható. De ha mégis muszáj, hát akkor csak simán ráfogjuk, hogy kész van a munka, utána meg suttyomban szereljük a futó autó alatt a kereket, esetleg szurkolunk, hogy a felhasználó ne fusson bele a hibába, ha meg mégis, hát nem győzünk álmélkodni, és a felhasználót faggatni, hogy mit csinálhatott rosszul: "Mit nyomott, hogy nyomott, hol nyomott, miért nyomott, anyja neve, születési helye, családi állapota, nagyszüleinek a nagyszülei hol és miért és mikor, stb..." és reméljük, hogy az ügyfél belefárad már végre, és inkább hagyja a fenébe az egészet, és boldogul, ahogy tud: a hibákat kerülgeti, mint autó tesztpályán a bólyákat, vagy miket.

Tehát a kedves fejlesztők, üzemeltetők mégiscsak tudnak valamiféle határidőről, de valamiért a Kedves Ügyfelet inkább bizonytalanságban tartják a tekintetben, hogy meddig tesztelhet, azt a látszatot keltve, hogy az egy olyan adat, amihez a Kedves Ügyfélnek semmi köze. És ez nem egy kifejezett partneri kapcsolat. De hát ez se trendi ma már.

Hm. Lelki szemeim előtt megjelenik egy futóverseny, ahol az indulókkal nem közlik a távot, mert az nem rá tartozik. Úgyis észreveszik a futkorászók, ha a pályát majd valahol valamikor lezárják, hát akkor minek fárasszák magukat az infó átadásával, nem-e?


_______________________________________________________________________
* Ha nem vetted észre, akkor, ez két dolgot jelenthet: 1./ alig használod a felületet (maximum "csak" olvasgatod) 2./ mégis csak ügyesek a házigazdáink.

** Frontend: ez egy IT szakkifejezés. Mezei felhasználókkal való "kommunikálásban" akkor használjuk, ha azt akarjuk, hogy felnézzenek ránk, tiszteljenek bennünket szaktudásunkért, ill. hogy a felhasználó lehetőleg ne értse, miről van szó - mert addig jó nekünk. Természetesen van erre egy rendes magyar, felhasználóbarátabb kifejezés is: interfész. (Lásd bővebben az angol wikiben. Az eddig talált magyar forrás kissé gyengécske.) A blog.hu esetében - házigazdáink kevésbé exakt megfogalmazása  alapján - úgy tűnik, hogy alapvetően az olvasói felületet jelenti, ennek a kinézetét, ill. funkcióit (pl. lapozás, kommentelés.), de a bloggazda szerszámosládája (admin felület & funkciók) ebbe nem értendő bele.

*** Hogy melyek ezek, ez egy külön blogcikit érdemel(ne).


**** Tk. a
blogmaszat az egyetlen jele momentán, hogy itt "valami történt", az átállás előtt ui. Firefoxban se volt maszat. Ráadásul nem a maszat önmagában a gond, hanem van egy komolyabb, szerintem ezzel összefüggő, Javascript-gyanús probléma, de ezt majd egy külön blogcikiben.

 

Szólj hozzá!

Címkék: it információ blogszolgáltatás

A bejegyzés trackback címe:

https://e-vita.blog.hu/api/trackback/id/tr701241794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Pontos idő, Budapest

Friss kommentek

Frissekhez gyorskapocs

Naptár

április 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30