HTML

Bejegyzések


Impresszum

2008.07.31. 17:44 :: e-Vita

Minden webhely, portál, honlap, blog meglátogatásakor a legelső informácó, amit keresek: az impresszum. Vagy kevésbé rideg szakkifejezéssel: "Magunkról", "Küldetésünk", "Kik vagyunk?", "Hitvallásunk", "Célunk", stb. stb. (Szingli weblakosok vonatkozásában ez mind egyes számban.)

És ahol nem találok ilyet, arról jól megvan a véleményem.

Hát igen, Kedves Olvasóm, igazad van: eddig vizet prédikáltam, miközben bort vedeltem. Mert saját elvemet nem tartottam be: eddig én magam se írtam meg a saját e-Vita impresszumomat, holott már 2007.01.01. óta üzemelek, most meg 2008.08.04. van.

Természetesen mentségem van számtalan. Jó, jó, annyi nincs. De számos igen:

  1. Egyre amortizálódó munkaerőmön (= testem & lelkem) kívül más cserealapom nem lévén, bérrabszolgaként szorgosan építem a kapitalizmust, termelem a profitot (másnak) - napi 9-10 órában.
  2. A fennmaradó időt az önkarbantartás tevékenységei tovább zsugorítják:  munkaerőm újratermelése, mikrokörnyezetem fenn- és rendbentartása.
  3. Vannak némi családi és baráti kötelékeim, amelyek bizonyos kötelezettségekkel járnak.
  4. Töredék perceimben próbálok még információkhoz, némi szellemi táplálékhoz jutni szakmai, kulturális, közéleti tereken.
  5. Nagyon nehéz megfogalmazni a választ a szóbanforgó kérdésekre: ki vagyok és miért? Gondoltam, majd menetközben hátha kiderül: mit is kéne impresszumként megfogalmaznom - végül is, ami fontos, és a Kedves Olvasónak is köze lehet hozzá, mindaz a blogcikkeimben meglelhető.

És valóban, jó egy év után valahogy megérlelődtek a kérdésekre a válaszok. Ime:

Ki?

 

" Ki vagyok?
Csak álmodom, tünődöm,
szemem kékjét homály itta fel.
Mellékesen élek itt a földön,
épp csak úgy... együtt a többivel."

(Szergej Jeszenyin: Ki vagyok?)

Mint a fösvény, ha azt látná, hogy olvad,
hogy mint a hó, olvad az aranya,
olyan rémülten nézek az időre,
ami elmult s ami most fut tova.
Mi vagyok inkább, mint ő? Mi jelenti
tisztábban az életet s a halált?
Egy darab idő vagyok, az a tartam,
amelyet a sors a testembe zárt.


Az életem az időm: ez a pénzem,
ez az egyetlen igazi vagyon,
és vagyok, míg tart és én fogyok el,
ha utolsó fillérét kiadom;
mégis szórom, tékozlom szakadatlan
s irtózva látom a vég nyomorát:
minden perccel csak nő a veszteségem
s figyelmeztet, hogy jön a nincs tovább.

(Szabó Lőrinc: Tékozló fiú)

 

Miért?

 

Mondanivalóm és az időm mennyisége egymással fordított arányban változik. Előbbi napról napra nő, utóbbi napról napra fogy. Ezen ellentmondást próbálom némileg enyhíteni: e-lenyomatokat hagyok az élet(em) dolgairól. Egyúttal  extrovirtuális grafomániámat kiélem. (2in1)

Szólj hozzá!

Címkék: privat

A bejegyzés trackback címe:

https://e-vita.blog.hu/api/trackback/id/tr95594696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Pontos idő, Budapest

Friss kommentek

Frissekhez gyorskapocs

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30