HTML

Bejegyzések


Jogalanyi kérdések

2007.10.27. 10:35 :: e-Vita

([Szinopszis][Eseménynapló])

Alkérdések a Egy ügyész által bármikor bármiért "jogszerűen" kifosztható vagyok-e? főkérdéshez:

  • Hogyan kaphatom vissza az egy éve lefoglalt, jogsértő tartalmaktól mentes  adathordozóimat (2 db vincseszter, 81 db CD/DVD), és a rajtuk lévő személyes adataimat, miután a nyomozást, az eljárást megszüntették (határozattal/ítélettel)? Kihez fordulhatok, ha az ügyész ez irányú ismételt kér(d)éseimre nem (vagy számomra nem érthetően) válaszol?

  • Visszatarthatja-e az ügyész az adathordozóim kiadását (2 db vincsesztert), ha annak kiadhatóságáról már bírósági végzés született, és az ügyész a visszatartásról (okáról, idejéről) egyértelmű, írásbeli tájékoztatást nem ad, szóbeli közlése pedig számomra homályos? Honnan tudhatom, hogy a végzés meddig nem jogerős, és honnan fogom tudni, hogy már az?

  • Jogszerű-e: házkutatás, lefoglalás az ott lakó lakástulajdonos távollétében, az ő tulajdontárgyait is érintve úgy, hogy erről, sem a lefoglalt dolgok további sorsáról  soha nem kap semmiféle hivatalos papírt utólag sem: lefoglalási jegyzőkönyvet, leltárt, értesítést, tájékoztatást, végzést - az ügyészhez intézett ismételt kérései ellenére sem? Ha igen, mely törvény alapján? Én a tulajdon lakásomat, a tulajdontárgyaimat érintő házkutás, lefoglalás tekintetében érintett voltam-e?
    149. § (4) A házkutatást rendszerint az érintett jelenlétében kell elvégezni, a megkezdése előtt közölni kell vele a házkutatást elrendelő határozatot,...
    (5) Ha a házkutatáson az érintett, illetőleg a védője, képviselője vagy megbízott hozzátartozója nincs jelen, az érintett érdekeinek védelmére olyan személyt kell kirendelni, akiről alaposan feltehető, hogy a házkutatással érintett érdekeit megfelelően védi.

  • A lefoglalási jegyzőkönyvre milyen tartalmi, formai előírások vonatkoznak,  ha az 1998. évi XIX. , a büntetőeljárásról szóló törvény lefoglalási jegyzőkönyvre vonatkozó szabálya esetemben nem teljesül, ill. csak részben?
    154.§(2) A lefoglalt dolgokat jegyzőkönyvben vagy más okiratban a mennyiségük, értékük, minőségi állapotuk feltüntetésével, egyedi azonosításra alkalmas módon fel kell sorolni.
  • Számítástechnikai eszközök lefoglalásának dokumentálására milyen előírások vonatkoznak? Számítógép esetén annak kiépítettségét, összetevőit (hardver elemek) nem kötelező jegyzőkönyvbe, leltárba venni (amelyek meghatározzák a számítógép értékét)? Elég pl. csak annyi, hogy egy  "számítógépház"? Adathordozók adattartalmáról nem kötelező tartalomjegyzéket készíteni sem lefoglalási, sem szakértői vizsgálati jegyzőkönyvben? Hogyan kell dokumentálni, hogy egy jogsértő szoftvert pontosan kinek, melyik adathordozójának melyik részén találtak (partíció, könyvtár, fájl)?

  • Jogszerű-e, hogy: egyedül az épp letartóztatott személy "tanusítja"  más személy tulajdontárgyainak lefoglalását, (jegyzőkönyvi aláírással), mely tárgyak fölött nem rendelkezik tulajdonosi, birtokosi, rendelkezési, használati joggal, és nem is érdekelt abban, hogy e tárgyak pontosan megnevezettek, beazonosíthatók legyenek, és megfelelő információi sincsenek meg ehhez (pl. számlák), a lefoglalt dolgok egyszemélybeni tulajdonosa, birtokosa, használója, rendelkezője pedig a lefoglalásról, lefoglalt tulajdontárgyairól, azok későbbi sorsáról, lefoglalásuk megszüntetéséről nem kap semmiféle tájékoztatást, jegyzőkönyvet, leltárt, végzést, határozatot, stb. - ismételt érdeklődései ellenére, utólag sem?

  • Jogszerű-e: (ügyészi indíványra) a lefoglalt tárgyakat idegen, harmadik személynek kiadni, és oly módon, hogy a kiadás tényéről a tulajdonos nem kap semmiféle tájékoztatást, értesítést, annak ellenére, hogy a tulajdonos folyamatosan, ismételten érdeklődik ezek sorsa iránt szóban és írásban? Ha igen, mely törvény alapján? /Az 1998. évi XIX.,  a büntetőeljárásról szóló törvénnyel  ez a tényállás hogyan korrelál:
    151. § (1) A lefoglalás a bizonyítás érdekében vagy az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítására a dolog birtokának elvonása a birtokos rendelkezése alól.

    155. §(1) A lefoglalást a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megszünteti, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség; a lefoglalást meg kell szüntetni, ha a nyomozást megszüntették, illetőleg annak határideje lejárt. A lefoglalás megszüntetése helyett más, jogszabályban meghatározott módon kell eljárni, ha a lefoglalt dolog birtoklása jogszabályba ütközik. A bíróság által elrendelt lefoglalást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.


    (2)A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor a dolog tulajdonosa volt, és ezt kétséget kizáró módon igazolni tudja. (3) Ha nincs olyan személy, akinek a
    (2) bekezdés szerint a dolgot ki kell adni és ez az eljárás adataiból sem tűnik ki, a dolgot annak kell kiadni, aki a kiadása iránt alaposnak látszó igényt jelentett be.
  • Kötelezhető-e valaki tiltakozása ellenére más tulajdontárgyainak az átvételére, ha azok lefoglalását megszüntetik?

  • Ha a lefoglalt tárgyak kiadása kapcsán azok átvehetőségi határidejére a bírósági bűnjelkezelő és az ügyész eltérő határidőt közöl, akkor melyik az erősebb?

  • Lehetséges-e (ügyészi indítványra) jogsértő adatokat nem, de a tulajdonos személyes adatait is tartalmazó adathordozók elkobzása idegen, 3. személytől, akinek nincs, nem volt azok fölött tulajdonosi, birtokosi, rendelkezési, használati joga, és nincs is megfelelő információja azok tartalmáról, rendeltetéséről, és az elkobzásról a tulajdonos semmiféle értesítést, határozatot, tájékoztatást nem kap, miközben nevezett adathordozók és adattartalmuk sorsa iránt a tulajdonos folyamatosan és ismételten hiába érdeklődik az eljárás kezdetétől fogva? És ha igen, akkor mely törvény alapján?

  • Ugyanazon eljárásban kezelhető-e két érintett különböző ügye olymódon, hogy az egyik érintett lefoglalt tulajdontárgyait csak és kizárólag a másik érintett dolgaiként szerepeltetik végig az eljárásban, vagy annak bizonyos szakaszától kezdve? Még azokat is, amelyekkel az ő saját, külön(bejáratú) vétségét megvalósította? Ha igen, milyen törvény alapján?

  • Esetemre hogyan vonatkoztathatók az  1998. évi XIX., a büntetőeljárásról szóló törvény  72. § (Az ügyek egyesítése és elkülönítése) bekezdései:
    72. § (1) Ha a büntetőügyben több terhelt van, velük szemben rendszerint egyazon eljárást kell folytatni. Ez a rendelkezés a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed.

    (2) Egyesíteni lehet azokat az ügyeket, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre tekintettel, illetve egyéb okból célszerű.

    (3) Az ügyek egyesítését mellőzni kell, illetőleg az ügyeket el kell különíteni, ha a terheltek nagy száma vagy egyéb ok a felelősségnek ugyanabban az eljárásban történő elbírálását jelentősen nehezítené.

    (4) Az elkülönített ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, ügyészhez vagy nyomozó hatósághoz kell áttenni.
    Tk. hány büntetőügy ill. hány eljárás volt, és pontosan melyek ezek? Egy büntetőügy - 2 terhelt - 1 eljárás? Két büntetőügy egyesítve? Ha az egyik ügy eljárása időben később kezdődik, és hamarabb végződik, az mettől meddig tekinthető egyetlen eljárásnak, ill. mettől meddig nem? Figyelembe véve az ügyben szereplők tulajdontárgyainak, ill. a bűnelkövetés eszközeinek az ügyiratokban való összekeverését is? Hogyan kezelhetik egy 20.500,- Ft-os kárt okozó jogellenes szoftverhasználat vétségét egy eljáráson belül egy pedofil bűncselekménnyel?

  • Ha két érintett eltérő ügyét egy eljárásban kezelik, akkor kaphat-e az egyik érintett a saját ügyét, a saját tulajdontárgyait érintő iratokról, ill. azok releváns részéről ("az őt érintő körben") másolatot úgy, hogy a másik érintett személyi adatainak védelméhez való joga ne sérüljön? Tekintettel arra, hogy egyazon eljárás egyik ágán gyanusított volt, a másik ágán pedig a lefoglalás/eljárás módja miatt egyéb érdekelt (sértett) lett? Ha nem, akkor az 1998. évi XIX., a büntetőeljárásról szóló törvény  következő részeit hogyan kell  értelmezni:
    70/B. § (5) A nyomozás befejezését követően
    a) a terhelt, a védő és a fiatalkorú törvényes képviselője másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyeknek a megismerésére a 193. § (1) bekezdése alapján jogosult,
    (7) Az egyéb érdekelt és képviselője részére az iratokból az őt érintő körben adható másolat.

    51. § (1) Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.
    (2) A sértett jogosult arra, hogy
    a) - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen,
    b) az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen,
    c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
    d) e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.

    Az egyéb érdekeltek
    55. § (1) Az, akinek a jogára vagy a jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott határozat közvetlen hatással lehet, az őt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a határozat reá vonatkozó rendelkezése ellen jogorvoslattal élhet, és a tárgyaláson megjelenhet.
    (2) Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elkobzásnak, illetőleg vagyonelkobzásnak van helye, annak az egyéb érdekeltnek a jogaira, aki az elkobozható, illetőleg az olyan dolog tulajdonosa, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, a sértett jogai [51. § (2) bek.] az irányadók.
    (3) A (2) bekezdés esetében, ha a bíróság elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást rendelt el, az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követően a tulajdonjogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.
    A (3) bekezdésben mit jelent az egyéb törvényes út? Általa visszakaphatom-e a jogsértő adatoktól mentes adathordozóimat, személyes adataimat, melyeket ügyészi indïtványra kobozott el a bíróság idegen, 3. személytől, aki ezen dolgoknak sem birtokosa, sem használója, sem rendelkezője nem volt?

  • Ha nem követem el a jogellenes szoftverhasználat vétségét, a Microsoftnak 20.500,- Ft-os kárt okozva, és így ha engem egyáltalán nem vonnak eljárás alá az eredetileg más büntetőügyébe csatlakoztatva, csak a lefoglalt  tulajdontárgyaim kerülnek bele az eljárási folyamatba a fent leírt módon, akkor még ennyi jogom sem lenne a tulajdontárgyaimat, személyes adataimat illetően? Akkor róluk egyáltalán még ennyi tájékoztatást sem kaphattam volna, még kéréseim ellenére sem, iratok megtekintésére, másolatok kéréséhez sem lenne jogom, hogy megtudjam: a tulajdontárgyaim, adataim az eljárás végére idegen, 3. személy tulajdonába, birtokába, rendelkezésébe kerültek és hogyan, és miért?

  • Ha az érintett nem helyi lakos, akkor az ügyészségtől kérhet-e, kaphat-e az ügyével kapcsolatos iratokról másolatokat postai úton?

  • Elmarasztalható-e az egyik érintett jogsértő (illegális) szoftverhasználat miatt, ha az eljárás során, vagy annak egy (ügyészi) szakaszától kezdve (az ítélet-, határozathozatalig bezáróan) a jogsértés eszközei, tárgyai, adatai mind a másik érintett dolgaiként vannak az iratokban szerepeltetve, miközben ő maga mint e dolgok tulajdonosa, birtokosa, használója, rendelkezője sehol sincs megemlítve? És ez esetben mi bizonyítja, hogy hogyan, mivel követett el jogsértést?

  • Ha a lefoglalt eszközöket, adatokat az ügyész tetszése szerint tulajdoníthatja az eljárásban szereplők egyikének vagy másikának, akkor mi a biztosítéka, hogy jogsértő eszközöket, adatokat - és ebből adódó bűncselekményeket - ne ruházzanak rá az azokban valójában ártatlan, nem értintett félre?

  • Hogyan viszonyulnak a fenti tényállások az Alkotmány idevágó paragrafusához: "13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."

  • Hogyan viszonyulnak a fenti tényállások a személyi adatok védelméhez, a személyes adatokhoz való joghoz? (Adathodozóim banki, adózási, családi, egyéb  magánügyeimmel kapcsolatos adatokat is tartalmaznak.)

  • Az adathordozókon lévő (személyes) adatokról, azok leltáráról (tartalomjegyzék) miért nem esik semmiféle szó az eljárás kezdetétől fogva? (Lefoglalási jegyzőkönyv, szakértői vizsgálat, határozatok, végzések.) Ennek hiányában hogyan igazolhatja a tulajdonosuk, hogy az adathordozók mit tartalmaztak lefoglaláskor? És kiadásukkor hogyan biztosíthatja a bűnjelkezelő, hogy ezeket (a nem jogsértő, személyes adatokat) hiánytalanul, sértetlenül visszaszolgáltatják?

  • Mennyiben felel meg ügyem kezelése az eljárási rendnek, figyelembe véve, hogy a legelső irat, amit lefoglalt dolgaimat, ügyemet illetően kaptam (a lefoglalás 2006.09.08.-i napjától kezdődő sorozatos, folyamatos tájékoztatás iránti kérelmeim nyomán), 2007.06.19.-én a nyomozás megszüntetéséről, ügyészi megrovásról szóló, 2007.05.15.-i keltezésű határozat, ill. az 1998. évi XIX., a büntetőeljárásról szóló törvény  "A nyomozás iratainak megismerése" c. fejezetét tekintve:
    193. § (1) A nyomozás elvégzése után az ügyész vagy - ha az ügyész másképp nem rendelkezik - a nyomozó hatóság a gyanúsítottnak és a védőnek az erre kijelölt helyiségben átadja a nyomozás összefűzött iratait. Lehetővé kell tenni, hogy a gyanúsított és a védő az esetleges vádemelés alapjául szolgáló összes iratot - kivéve a zártan kezelt iratokat - megismerhesse.
    (2) Az iratok megtekintésének határnapjáról a gyanúsítottat és a védőt értesíteni kell, a fogva levő gyanúsítottat a határnapra - kérésére - elő kell állítani. A gyanúsított és a védő a nyomozás kiegészítését indítványozhatja, egyéb indítványokat és észrevételeket tehet, az iratokról másolatot kérhet. A gyanúsítottat erre a jogára figyelmeztetni kell.
    (7) Az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a nyomozás megszüntetése esetén is.
    Honnan tudhatom, hogy egy határozat meddig nem jogerős, ill. mikortól az?

  • Hova fordulhatok válaszokért, ha az ügyész az eljárásban szereplő ügyemet, tulajdontárgyaimat illető kérdésekre nem válaszol?

  • Hova fordulhatok panasszal, ha úgy vélem, hogy az eljárás során az 1998. évi XIX. , a büntetőeljárásról szóló törvény 60. § (1)-es bekezdésének előírásai nem valósulnak meg maradéktalanul: 
    60. § (1) Az eljárási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra.
  • Fordulhatok-e segítségért az ombudsmanokhoz, hogy kérdéseimre választ kapjak, ill. visszakaphassam a tulajdonomat: Állampolgári Jogok Biztosához, Adatvédelmi Biztoshoz?

  • Ha nem a lefolgalás ténye, ha nem a rám vonatkozó ügyészi határozat (nyomozás megszüntetése, ügyészi megrovás) ellen van kifogásom, hanem az ezekhez kapcsolódó, fent részletezett egyéb kezelési módok ellen (különös tekintettel a tulajdontárgyaimra), akkor hol, hogyan tehettem volna ill. tehetek panaszt az eljárások során, ill, az eljárások lezárultával?

8 komment

Címkék: szoftver jog bíróság bürokrácia pedofil igazság hatalom abszurd jogszerűség jogszerű kifosztásom jogtiszta

A bejegyzés trackback címe:

https://e-vita.blog.hu/api/trackback/id/tr12206009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Akkor fordulhatsz Ombudsmanhoz, ha minden jogi eszközt igénybe vettél!
De ezt próbáld meg, mert vannak jogi hiányosságok az eljárásban!
Az Ombudsman válasza után (vagy helyett, ha nem válaszol) fordulhatsz az állami szervek ellen Nemzetközi Bírósághoz!
Egyéni kárigényeddel pedig polgári úton a károkozó ellen!

/N.N.ügyvéd/
Hazánkban egy pedofilt egy ügyész megjutalmaz egy vétlenül belesodródott állampolgár terhére - hát ez minimum világraszóló különlegesség, úgy vélem.
Hálásan köszönöm a tanácsot. A végsőkig el vagyok szánva, pláne, hogy még mindig nem kaptam vissza a nekem legértékesebbet: a személyes (nem jogsértő) adataimat. Különben lehet, hogy kimerülten hagynám a fenébe, mert el nem mondhatom, mekkora erőforrásaimat emésztette fel az ügy már eddig is.
Nem akarsz esetleg az ügyvédem lenni? (Anyagi lehetőségeimhez mérten.) Pl. a "minden jogi eszköz"-zel sem vagyok tisztában, és nem bírok egyelőre jogászoktól/ügyvédektől sem épkézláb, konkrét, nekem is érthető útmutatást szerezni. Igaz: eddig ingyen kérdeztem, no de hát ha tájékoztatásul sem beszélnek úgy, hogy megbízhatónak véljem őket, hogyan bízzam meg őket pénzért?
Szia Éva!

Nem tudom, topicgazdaként látod-e az emailcímemet, ha esetleg nem, kérj meg egy admint, hogy adja meg Neked. Én nem fogom ideírni.
Talán tudok a kérdéseidre válaszolni. Írj, ha szeretnéd.

Minden jót,

TN
TN: igen, látom. Köszönöm. Levél megy.
N.N. bocsi, csak most köszönöm meg a bejegyzésedet, de olvasni már frissen olvastam. Köszi.
engem eleve az érdekelne, hogy az eredeti adathordozó (számítógépből merevlemez) lefoglalható-e és elkobozható-e arra hivatkozva, hogy elkövetés eszköze? és itt most kérlek tekintsétek meg a következőket:

www.complex.hu/fontos.php?aev=2003&ane=2

"Elkobzás végrehajtása" c. bekezdés, majd az ott hivatkozott jogszabály "Elektronikus adat" c. bekezdése.
Köszönöm a linket, hasznosnak tűnik. Ha engem kérdezel, akkor azt mondomn, hogy baromság a hivatkozással együtt úgy, ahogy van. Mert ez indok alapján az egeret, a monitort, a billentyűt, az összes adatkábelt, internet esetén magát az egész internetet is le kéne foglalni, hiszen magában egy vincseszterrel legfeljebb testi bántalmazás bűnét lehet elkövetni, és ekkor, csakis ekkor lehet rá azt mondani, hogy a bűnelkövetés eszköze. Sajnos az egész jogszolgáltatás fényévekre le van maradva az elektronikus bűncselekmények kezelése terén, különösen - mint megtapasztaltam - a bűnjelkezelés vonatkozásában. Elektronikus bűnelkövetésnék másképp kell(ene) értelmezni sok mindent.
Bár érdekes módon, elvi síkon azért ez az elmaradás nem látszik (annyira), hiszen a tőled kapott link alatt, az "Elektronikus adat" címszónál elég korszerűen meg van határoznva, hogy mi is ilyenkor a teendő.
Jogsértő szoftver használata esetén pl. a szoftver a bűnelkövetés eszköze, tehát ilyenkor valóban azt kéne csinálni, hogy: az adathordozóról egy tökéletes másolatot csinálni - bizonyítékként. Persze, hogy a további jogsértés megakadályozható legyen, valóban egyszerűbb addig - de csakis addig - lefoglalni az eljárás végéig. Akkor viszont, ha elmarasztaló az ítélet, le kell törölni a jogsértő adatot/sw-t, de a vasat vissza kellene adni. Ha meg nincs rajta jogsértő, akkor már a vizsgálat végén, változatlanul, automatikusan. Persze ehhez bizony felkészült szakemberek, megfelelő technikai felkészültség kellenánek.
De mint tudjuk, a jogszolgáltatás is nehéz anyagi gondokkal közd szegény.
De a valóság alapján a kérdésedre azt mondom: igen, lehet. Mert a Jogszolgáltatás Istenei bármit megtehetnek. Legfeljebb panaszkodhatsz, persekedhetsz utólag az igazadért, ha van elég pénzed, masszív idegrendszered, és végtelen sok időd. Hát ennyi.

Pontos idő, Budapest

Friss kommentek

Frissekhez gyorskapocs

Naptár

május 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31