Már nem először próbálkozom a NolBlog falain belülre kerülni.
Még blogéletem kezdete előtt, amint beszámoltam arról mindjárt az elején, több blogszolgáltatást is kipróbáltam, azt eldöntendő, hogy melyik elégíti ki legjobban az igényeimet. Ezidőtájt próbálkoztam a NolBloggal is. De hiába. Mivel nem értem rá azzal bíbelődni, hogy a szolgáltatás vajh csak kiváltságosaknak van-e fenntartva, vagy csak technikailag van sz@rul megcsinálva, mint oly sokminden netszerte (is), no meg az MH földbedöngölése óta Ringier Őfelsége fennségterületétől is inkább távol vágyok maradni, no meg a Blog.hu -val közben amúgy is egymásra találtunk (no persze ez is lehetne még jobb, de hát semmi nem lehet tökéletes) - így aztán hagytam a csudába.
Most azonban egy netismerős felbiztatott, hogy ha oda regisztrálok, akkor online kapcsolatba kerülhetnék az én kedves Diurnusommal. Nosza, nekilódultam újra. Gondoltam, hátha azóta megjavult, és/vagy hátha egyszerű netpolgárok is be tudnak már oda jutni.
No meg egy rendkívül jópofa szlogen is biztat:
Gondoltam, nosza, hát legyen nekem is jó! Mert megérdemlem. Van elég bajom úgyis mostanában.
Természetesen az e-Vita felhasználói nevet adtam volna meg, de azt mondja a regisztráló felület, hogy: A felhasználónév és a jelszó csak angol ABC szerinti betűket, és számokat tartalmazhat.
Azóta persze kiderült, hogy ez se igaz, mert elfogadta - volna, ha nem lenne már foglalt. Lehet, hogy azt is én foglaltam le korábban. Sőt, mostmár e-Vitaminként, továbbá eVita, eVitae, meg ki tudja már, milyen felhasználói nevekkel és email címekkel próbálkoztam, mindegyik regisztrációt elfogadta, köszöni szépen, és mindet szépen elrakta az adatbázisba. Csak épp nem enged belépni sem egyikkel, sem másikkal. Ugyaz történik most is, mint korábban - ha a belépési nevemet, jelszavamat megadom: nem történik semmi, újra és újra kéri a belépést szüntelen, vég nélkül.
Igen, kedves Olvasó, már próbáltam különféle böngészőkkel is (FireFox, Opera, IE), de mindegyikben ugyanez a tünet: visszapattanok a NolBlogról. Nem áll velem szóba. Még csak azt se mondja, hogy bakfitty. Hogy rossz a felhasználónevem. Vagy a jelszavam. Vagy aktiválnom kell. Semmi, de semmi. Hallgat gőgösen, és nem enged bebocsáttatást.
Vagy valami olyan különleges módja van a belépésnek, hogy több évtizedes netes, fórumos gyarkolattal sem bírok rájönni a nyitjára.
Mindenesetre az, hogy technikailag gagyi a webfelület, további jelekből is kitűnik:
Talán mondanom sem kell, kedves e-Olvasóm, hogy ilyet se pipáltam még: sehol a weboldalon nevezett pipálnivaló résznek se híre, se hamva.Gondoltam, mégsem hagyom most annyiban: keresem, hol lehet valami "kapcsolat", "elérhetőség", "webmester", "moderátor", "blog-admin", vagy valami ilyesmi, ami minden rendes webhelyen kell, hogy legyen, szolgáltatás esetén különösen.
És keresem.
És keresem.
És nem lelem.
Lapozok ide, klikkelek oda.
És nincs.
Vaksi szememet hitetlenkedve meregetem.
De nincs.
Végül mégiscsak küldtem egy üzenetet egy adminnak látszó címre, de egyáltalán nem biztos, hogy eltaláltam az illetékes célszemélyt.
Most meg, hogy itt jól lehúztam a NolBlogról a vizes lepedőt, hát lehet: csak azért se engednek be.
No persze, látva a jobbfelső sarokban: "és aki a motort adja: Blogter", nem csodálkozom. A Blogter technikailag igen szerény képességekkel rendelkezik - korábbi tapasztalataim szerint.
Hát kérem. Ezúton üzenem a NolBlognak: tudok nélküle élni.
Diurnussal másképp is tudok kontaktálni, bár kissé körülményesebben.
De sose szakadtam meg olyan szekér után, amelyik nem akar felvenni. Sőt. Inkább másik irányba indulok. Pláne, ha azt a szekeret egy olyan motor húzza, amelyiknek nincs ki mind a két kereke.
